Amikor 1922-ben feltárták az időszámításunk előtt 1333-tól 1324-ig dirigáló Tutanhamon fáraó sírját, a rengeteg felbecsülhetetlen értékű történelmi emlék és dísztárgy között ezt is megtalálták:

A lelet nem más, mint az ókori uralkodó aranymarkolatú dísztőrje, amelyet 2016-ban olasz és egyiptomi tudósok egy kicsit tüzetesebb vizsgálatnak vetettek alá. A roncsolásmentes anyagvizsgálat (egészen pontosan így hívják: röntgenfluoreszcens spektrometria) során röntgensugarakkal bombázták a tőr pengéjét, melyben a különböző anyagok különböző hullámhosszúságú sugárzással válaszoltak. Ez alapján a kutatók megállapították, hogy a penge vasat, nikkelt és kobaltot is tartalmaz, mégpedig olyan ötvözetben, mely csak a naprendszer legősibb objektumaiban lelhető fel: a meteoritokban.

Az olyan meteoritokban, mint amilyen például ez a Namíbiában földet ért példány:

A kutatók azonban nem elégedtek meg ennyivel, hanem átvizsgálták a Vörös-tenger 2000 kilométeres körzetében előforduló összes ismert meteoritot, és végül a Kharga-meteoritot hozták ki győztesnek, mivel ennek a lezuhant égitestnek megegyező az összetétele a penge anyagával.

Tutanhamon bökője tehát nem a Földről, hanem a világűr végtelen sötétjéből származik. Egy olyan égitestből, mely ki tudja hány millió kilométernyi fénytelen fagyos semmin száguldott keresztül, hogy végül egy földi uralkodó egyik legbecsesebb dísztárgyaként fejezze be utazását.

Nem rossz, ugye?

(Forrás: IFLscience, főkép: Getty Images)

Ez is érdekelhet: