A Földtől több mint 400 ezer kilométeres távolságban pályára állt az a hatalmas antennával rendelkező kínai műhold, amely a később érkező Csang'o-4 nevű, a Hold túlsó, „sötét”, vagyis a Földről nem látható oldalát kutatórobot kommunikációját fogja biztosítani.
A Csüecsiao nevű adóvevő műhold valósítja meg a kommunikációt a Hold túlsó oldala és a Föld között. A jövőben más országok szondái között is közvetíthet, hozzájárulva a nemzetközi tudományos kutatásokhoz.
A műholdat május 21-én indították útnak, mostanra elérte a Föld–Hold-rendszer második Langrange-pontja (L2) körül lévő De Lissajous-pályát, innen pedig egyszerre tudja fürkészni a Földet és a Hold távolabbi oldalát.
Ez egyébként az első olyan műhold, amely az L2 körüli halópályában dolgozik, és viszonylag kevés üzemanyagot használt el útja során.
Három évre tervezték élettartamát, azonban 7-8 évig is működhet – így más országok szondái számára is biztosíthatja a jövőben a kommunikációt, amennyiben azok a Hold távol eső oldalát kívánják felfedezni. Je Pejcsien, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója szerint így Kína amellett, hogy az első lesz, amelyik oda jut, hozzá is járul majd a világ tudományos felfelezéseihez.
A Hold forgási és keringési ciklusa ugyanolyan, mindig ugyanaz a területe fordul a Föld felé, többi része gyakorlatilag sohasem látható a Földről. Ahhoz, hogy egy robot leszálljon másik oldalon és felfedezze azt a régiót, szükség van egy átjátszó műholdra, ugye ezt a szerepet tölti be majd a Csüecsiao. A Csang'o-4 lesz pedig majd az első űrszonda, amely landol a Hold távoli oldalán.
Közben meg:
Soha nem látott pokol szabadult el a Marson
Ekkora vihart a tudósok még nem láttak a vörös bolygón – már a bolygófelszín negyedét érintheti.
(forrás: BBC, MTI, Science Alert, Gizmodo)
