A tudósok egereken vizsgálták, milyen hatása van az élőlények agyára a hosszú időn keresztül elszenvedett sugárzásnak, és az eredmények nem túl biztatóak egy jövőbeli Mars-utazás résztvevői számára. A vörös bolygóra ugyanis már az odaút is fél évig tartana, az egerek viszont már hat hét után is nehezen különböztették meg egymástól az ismerős és ismeretlen tárgyakat, a prefrontális lebenyükben található neuronok pedig a normálisnál kevesebb kapcsolatot alakítottak ki.

Bár a NASA eddig is tudott a napkitörések és felrobbant csillagok által kiváltott kozmikus sugárzás káros hatásairól, eddig úgy gondolták, hogy az asztronauták nagyjából egy évet tölthetnek a világűrben, mielőtt a szervezetüket káros mennyiségű sugárzás érné.

A probléma megoldására több lehetőség is felmerült, például hogy az űrhajót olyan masszívra építik, ami jobban megvédi a benne utazókat a káros sugárzástól, a nehezebb űrhajónak viszont több üzemanyagra is lenne szüksége a küldetéshez, amit a jelenlegi feltételek mellett szinte lehetetlen megoldani. A másik megoldás egy olyan hatóanyag kifejlesztése lenne, amely megvédi az asztronautákat a sugárzás káros hatásaitól - ebben magyar kutatók éppen nemrég értek el jelentős áttörést, így lehetséges, hogy mire a 2030-as években az első asztronauták elindulnak a Marsra, már teljesen védve lesznek a kozmikus sugárzástól.