A Csungang Egyetem kutatói Bjungal Hvang professzor vezetésével egy új hidrovoltaikus tűzérzékelőt fejlesztettek ki, amely kis méretű alkalmazásokhoz, például tűz- és egészségügyi monitorozó rendszerekhez is pofásan illik. Az eszköz önellátó, gyorsan reagál, és csak néhány milliliter víz szükséges a működéséhez.
Az egész kutatás apropóját az szolgálta, hogy a hagyományos érzékelőknél gyakori a téves riasztás – például főzés, gőz vagy por miatt –, emellett rövid az élettartamuk és magas a karbantartási igényük.
A hidrovoltaikus (HV) rendszerekben a nanostruktúrák és vízmolekulák kölcsönhatásából származó energiát használják fel.
A hagyományos tűzérzékelők akkumulátorokra támaszkodnak, amelyek tűz esetén felrobbanhatnak, míg a vízenergiával működő HV-rendszerek az éltető folyadék párolgása során bekövetkező változásokra reagálnak, így nemcsak olcsóbbak és fenntarthatóbbak, de biztonságosabbak is.
A HV-rendszerek hidrofil anyagokat használnak, amelyeknek a nanoporózus rétege vonzza a víz protonjait. A párolgás által hajtott vízmozgás aszimmetrikus protoneloszlást hoz létre, amely feszültségkülönbséget eredményez, így pedig elektromos áramot termel. A kutatók hulladékpamutból, Triton X–100 nemionos felületaktív anyagból és polipirrolból készült nanoporózus réteget használtak, az eszköz pedig akár 0,42 V feszültséget és 16–20 mikroamper áramot is képes termelni infravörös fény hatására. A tűzérzékelőt huszonnyolc napon át tesztelték folyamatosan, és mindvégig stabilan működött.
Emellett 5–10 másodperces válaszidővel rendelkezik, így nagyon hamar jelezheti azt, ha kigyulladt valami.
Ez egyébként az első alkalom, hogy HV–rendszert használtak tűzérzékelésre, és a technológia fenntartható megoldást kínálhat számos érzékelőrendszerhez, például környezeti és egészségügyi monitorozáshoz.
Ezek is érdekelhetnek:
Óriási áttörés: sikerült oxigént és üzemanyagot előállítani az űrben
Ez kulcsfontosságú lehet a jövőbeli holdbázisok és más űrkolóniák fenntartásában.
Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?
Néha a legegyszerűbb kérdések vezetnek a legérdekesebb válaszokhoz, de vajon te mennyire vagy képben?
Másfél millió éves emberi lábnyom írhatja át az emberi fejlődés történetét
Ezt nevezik közvetlen bizonyítéknak.
(Forrás: Texplore, Sciencedirect)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
