A földön kívüli mikrobiális élet lehetőségére pedig bizonyosságként kell tekinteni – legalábbis egy kutatóprofesszor szerint.
A Drake-egyenlet* 60. évfordulója alkalmából a Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta meg Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora, aki arra a következtetésre jutott, hogy
„Galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földön kívüli civilizációk, de fejlettségük olyan szinten áll, hogy egyelőre kifürkészhetetlenek a számunkra, a földön kívüli mikrobiális élet lehetőségére azonban bizonyosságként kell tekinteni”.
* Dr. Frank Drake amerikai csillagász és asztrofizikus alkotta meg 1961-ben, egyenlete pedig megadja egy adott csillagközi térrészben levő, egymással kommunikálni képes civilizációk számát.
Mojzsis gondolatkísérletét arra az új tudásanyagra alapozta, amelyet a biológiai létformák számára lakható környezetek sokféleségéről megtudtunk.
A földi extremofil élőlények rendkívül széles hőmérsékleti tartományban, egészen magas sótartalmú vagy szélsőséges kémhatású környezetben, erős gammasugárzás mellett is képesek életben maradni. Ezeket a kritériumokat figyelembe véve meghatározható, melyek a lakható környezetek a Földhöz hasonló kőzetbolygókon, a nagyobb kisbolygókon, a jeges holdakon és a Naprendszer számos további távoli objektumán.
A Nature Astronomy című szaklapban megjelent beszámolója szerint az eredményeket alkalmazni lehet az egyre nagyobb számú, jelenleg több mint 4500 dokumentált exobolygóra is. A statisztikai analízis szerint
a Naphoz hasonló csillagok 100%-a rendelkezik saját bolygóval, és ezek közül 3-ból 1 körül kőzetbolygó is kering, mégpedig a „lakhatósági zónában”, ahol a víz folyékony állapotban is képes fennmaradni.
Mojzsis sorra megvizsgálta a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a kisbolygók, a gázóriások holdjai és a Neptunuszon túli objektumok esetében az élet feltételeit, majd arra jutott, hogy a Naprendszer lakható területeinek nagy részét nem a Föld vizei teszik ki, sokkal inkább a legnagyobb Neptunuszon túli objektumok rejtett óceánjai és a csillagközi térben vándorló, hideg, napfényhez nem jutó, bolygóméretű objektumok.
„Arra számíthatunk, hogy a Tejútrendszer geofizikai szempontból lakható térfogata meghaladja a 1021 köbkilométert, vagyis a Nap térfogatának ezerszeresét.”
(Forrás: Nature Astronomy, MTI, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: