A földön kívüli mikrobiális élet lehetőségére pedig bizonyosságként kell tekinteni – legalábbis egy kutatóprofesszor szerint.
A Drake-egyenlet* 60. évfordulója alkalmából a Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta meg Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora, aki arra a következtetésre jutott, hogy
„Galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földön kívüli civilizációk, de fejlettségük olyan szinten áll, hogy egyelőre kifürkészhetetlenek a számunkra, a földön kívüli mikrobiális élet lehetőségére azonban bizonyosságként kell tekinteni”.
* Dr. Frank Drake amerikai csillagász és asztrofizikus alkotta meg 1961-ben, egyenlete pedig megadja egy adott csillagközi térrészben levő, egymással kommunikálni képes civilizációk számát.
Mojzsis gondolatkísérletét arra az új tudásanyagra alapozta, amelyet a biológiai létformák számára lakható környezetek sokféleségéről megtudtunk.
A földi extremofil élőlények rendkívül széles hőmérsékleti tartományban, egészen magas sótartalmú vagy szélsőséges kémhatású környezetben, erős gammasugárzás mellett is képesek életben maradni. Ezeket a kritériumokat figyelembe véve meghatározható, melyek a lakható környezetek a Földhöz hasonló kőzetbolygókon, a nagyobb kisbolygókon, a jeges holdakon és a Naprendszer számos további távoli objektumán.
A Nature Astronomy című szaklapban megjelent beszámolója szerint az eredményeket alkalmazni lehet az egyre nagyobb számú, jelenleg több mint 4500 dokumentált exobolygóra is. A statisztikai analízis szerint
a Naphoz hasonló csillagok 100%-a rendelkezik saját bolygóval, és ezek közül 3-ból 1 körül kőzetbolygó is kering, mégpedig a „lakhatósági zónában”, ahol a víz folyékony állapotban is képes fennmaradni.
Mojzsis sorra megvizsgálta a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a kisbolygók, a gázóriások holdjai és a Neptunuszon túli objektumok esetében az élet feltételeit, majd arra jutott, hogy a Naprendszer lakható területeinek nagy részét nem a Föld vizei teszik ki, sokkal inkább a legnagyobb Neptunuszon túli objektumok rejtett óceánjai és a csillagközi térben vándorló, hideg, napfényhez nem jutó, bolygóméretű objektumok.
„Arra számíthatunk, hogy a Tejútrendszer geofizikai szempontból lakható térfogata meghaladja a 1021 köbkilométert, vagyis a Nap térfogatának ezerszeresét.”
(Forrás: Nature Astronomy, MTI, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Egy különös, kunyhó formájú valamit vett észre a Hold sötét oldalán a kínai holdjáró
Egyelőre nem tudni, mi lehet az.
80 ezer éve nem járt erre az az üstökös, ami most szabad szemmel is jól látható lesz
Akár több napon keresztül is láthatjuk majd az égbolton az üstököst és csóváját.
Egy professzor elárulta, mi az egyetlen dolog, amit semmiképp se csinálj aszteroidabecsapódáskor
Előre szólunk, valószínűleg nem erre számítanál.
