Olyan alapvető ismeretekre tettek szert kutatók a Vénusszal kapcsolatban, amik fontos információkkal bírnak.
Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) kutatói új radaros mérések alapján megállapították, hogy
egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig, forgási sebessége pedig állandóan változik.
A változásokért valószínűleg a bolygó sűrű légköre tehető felelőssé: ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd lelassítja forgását.
Ez egyébként a Földdel is megtörténik, viszont itt ez csak egy milliszekundumos változásokat okoz egyik napról a másikra. A hatás azért sokkal drámaibb a Vénuszon, mert annak légköre nagyjából 93-szor nagyobb tömegű, mint a Földé.
Továbbá a bolygó tengelyének dőlésszögét is megállapították:
a Vénusz pontosan 2,6392 fokkal dől egyik oldalára.
A mérések alapján pedig kiszámíthatóvá vált, hogy
a bolygó magja mintegy 3500 kilométeres, tehát a Földéhez hasonlatos
– azt viszont egyelőre nem tudták megállapítani, szilárd vagy folyékony a mag.
„A Vénusz a testvérbolygónk, mégis ismeretlenek voltak számunkra ezek az alapvető tulajdonságai”
– mondta Jean-Luc Margot, a UCLA tudósa, a kutatás vezetője.
A Vénuszban és a Földben sok a közös: mindkettő sziklás bolygó, hasonló méretű, tömegű és sűrűségű, mégis teljesen eltérő módon formálódtak, az olyan alapvető ismeretek, mint hogy hány órás egy vénuszi nap, pedig fontos információkkal szolgálnak a két bolygó fejlődésének megértéséhez.
A Vénusz forgása és orientációja alapján megállapítható, hogyan oszlik el a tömege. A belső szerkezetéről szóló ismeretek betekintést engednek fejlődésébe, vulkanikus történelmébe és felszíne változásaiba.
Eközben...
(Forrás: PhysOrg.com, MTI, fotó: NASA)