Még küldött egy rakás képet és adatot a landolásról, aztán kikapcsolt a japán holdszonda. De még van remény arra, hogy újrainduljon.

Néhány napja leszállt a Hold felszínére az első japán űrszonda, ezzel Japán lett az ötödik ország, amely eljutott az égitestre. A küldetésről van egy-egy jó és rossz hír is, kezdjük az utóbbival: a szonda napelemei egyelőre nem termelnek áramot, amivel tölteni tudnák az akkumulátorait. Pedig ez nagyon fontos volna az adatok továbbításához.

Eleinte abban reménykedtek, hogy az akkumulátorok újra töltődni fognak, ha a napsugarak más szögből érik a napelemeket, ám három nap után 12 százalék alá merült az akku kapacitása, a szonda automatikusan kikapcsolt. Ugyanakkor ennyi energia elég lehet egy újraindításhoz, ami a Japán Űrhivatal (JAXA) szerint lehetséges is, mert a telemetriai adatok szerint a szolárpanelek nyugatra néznek, így később érheti napfény a felületet.

A SLIM és annak gyerekváltozata – talán mert egy játékgyártó is részt vesz a projektben?

A jó hír nem is ez, hanem az ember nélküli űreszköz, a SLIM (Smart Lander for Investigating Moon) precíz landolása. A SLIM ugyanis képes a kijelölt leszállási hely százméteres körzetén belül landolni, és ezt teljesítette is. Ez jókora fegyvertény, mert a holdjárók gyakran a céltól több kilométerre szállnak le, ami jelentősen megnehezíti a küldetést. A 2,4 méter hosszú, 1,7 méter széles és 2,7 méter magas, 200 kilós szonda e tekintetben jól vizsgázott.

Ez a képesség pedig nemcsak Japánnak fontos, de a nemzetközi holdbázis megépítésének is elengedhetetlen feltétele.

Az amerikai vezetésű, de nemzetközi Artemis program célja 2026-ra ismét embert juttatni a Holdra, majd ott állandó jelenlétet biztosító bázist kiépíteni, ezzel pedig előkészíteni a Mars-missziókat is.

Ezen kívül a százmillió dolláros SLIM landolása bizonyította, hogy végrehajthatóak ilyen küldetések költséghatékonyan és üzemanyag-takarékosan, amivel új mércét állíthatnak fel a jövőbeli holdutazásokhoz.

A SLIM a Shioli nevű, 300 méteresnél kisebb átmérőjű kráterben szállt le, ahol a feladata szerint kőzetelemzést végez majd a holdkéreg eddig kevéssé ismert feltárása céljából. A szonda vitt magával egy teniszlabdánál alig nagyobb, két kamerával ellátott, SORA-Q nevű gömbölyű holdjárót is, amely az alakját változtatva képes a holdfelszínen közlekedni. A műszert a JAXA és a Takara Tomy japán játékgyár közösen fejlesztette ki.

Egyelőre azonban meg kell oldani az akku-problémát. A JAXA megerősítette, hogy a SLIM rengeteg információt és képet küldött vissza a Földre, mielőtt lemerült volna az akkumulátora: „Jelenleg részletes elemzést végzünk, és megkönnyebbülve látjuk, hogy rengeteg adatot kaptunk.”

Jelenleg tehát várnak. A SLIM automatikusan „alvó üzemmódba” kapcsol, ha az energiaellátás megszűnik, ám az újratöltés nem olyan egyszerű: egy holdi nap körülbelül 29,5 földi napig tart, abból nagyjából két hét a forró napsütés, és a fagyos sötétség is. Jelenleg úgy számolnak, hogy két hét múlva indulhat újra az eszköz.

„Ha elég fény esik a napelemre, a vevő berendezés automatikusan újra működésbe lép, és akkor a Földről küldhetünk majd parancsot a rendszer újraébresztésére” – magyarázta Kuninaka Hitosi, a Japán Űr- és Űrhajózási Tudományos Intézet főigazgatója.

(Forrás: Japan Times, fotók: Jaxa)

Ez is érdekelhet:

Azt tudod, miért látjuk néha nappal is a Holdat?

Furcsának tűnhet, hogy a nappali égbolton is láthatjuk a Holdat, de valójában ez teljesen normális.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában