Nem az volt a kérdés, hogy leszakad-e, hanem hogy milyen alakváltozást okoznak a rá küldött teherautók.
A statikus és dinamikus próbaterhelésen a szakemberek azt mérték, milyen alakváltozásokat idéz elő a Lánchíd szerkezetében, ha annak meghatározott pontjain húsztonnás teherautók állnak, illetve ha nagy tömegű jármű halad át rajta 5, 20 és 30 km/h, valamint a tehergépkocsival biztonságosan elérhető legnagyobb sebességgel.
A próbaterhelés méréseit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének szakemberei végezték. Ehhez huszonnégy, egyenként húsztonnás teherautót használtak tucatnyi teherállásban, időnként üres útpályával, máskor egy vagy két sorban, egyszerre tizenkét vagy huszonnégy járművet felsorakoztatva az előre meghatározott pozíciókban.
Közben a hídról és a Duna-partról 0,5 milliméter pontosságú geodéziai műszerrel mérték a híd lehajlását. A lánckötegeken, a függesztőrudakon, a bent maradó, régi hídszerkezeten, illetve az új acélpályán elhelyezett nyúlásmérő bélyegek segítségével azt figyelték, milyen alakváltozások jelennek meg a szerkezetben, és milyen feszültségek keletkeznek az egyes elemekben. A budai pillér tetején lévő koronasaru-teremben a koronasaru elmozdulását is monitorozták.
Az eredmények értékelése még zajlik, de az elsődleges adatok alapján a Lánchíd jól vizsgázott: a terhelés során mért értékek megegyeztek a szakemberek által számított értékekkel.
A Lánchíd felújítása 2021 tavaszán kezdődött, és a tervek szerint 2023-ig tart. November 9-én elkészült az aszfaltozás, másnap pedig a Lánchíd pesti hídfőjét díszítő kőoroszlánok is visszatértek az eredeti helyükre.
Decembertől a közlekedés is megkezdődhet rajta, de korlátozások és további munkák még hónapokig várhatók.
(Forrás: BKK)
Ez is érdekelhet: