Az MIT és a Harvard közös projektje elsősorban az átmeneti elszigetelt területek áramellátására koncentrál, ezért a légi szélturbina könnyen szállítható és (aránylag) megfizethető. Azzal, hogy nem oszlopon működik a légcsavar egyrészt magasabbra engedhetik a turbinát, amely magasságban a szél erősebb és sokkal stabilabb, mint a földfelszínhez közel, másrészt azzal, hogy nem fixen rögzített az eszköz kevésbé érzékeny a rezgésekre, így üzembiztosabban működhet. Az akár 300 méteres magasságban is működni képes légturbina megközelítőleg kétszer olyan hatékony, mint földhözragadt társai. Az Altaeros Energies mérnökei szerint bár a légi szélturbina által biztosított áram drágább, mintha hálózati energiát használnának, a benzines és dízel generátoroknál, melyeket előszeretettel használnak az elszigetelt területeken azonban lényegesen olcsóbb energiát biztosít.