Kivonni nem tudjuk magunkat a technológia uralta világból, ezért sokkal jobb, ha megtanulunk együtt élni vele, és javunkra fordítani nemcsak a jövőben, hanem már a jelenben is.

Írtunk már a jelenlegi kedvenc tech-jövő podcastunkról, ha olvastad, szinte biztos, hogy azóta rendszeres hallgatója vagy. Ha viszont az a cikk kimaradt, itt van ez a kedvcsináló két újabb rész alapján. Érdekes lesz, hidd el!

A digitalizáció hatásaival két RE:FACT Podcast is foglalkozik. Frankó-Csuba Dea jövőkutató szerint „ha tudatosan és bölcsen használjuk a lehetőségeinket, akkor egy nagyon jó jövő áll az emberiség előtt”. Ehhez maradéktalanul be kell tartanunk az etikai és jogi szabályozásokat, és el kell tudnunk fogadni, hogy a változás természetes.

A jelenleg is zajló negyedik ipari forradalom abban különbözik a korábbiaktól, hogy jóval nagyobb léptékű változást idézett elő, igazi paradigmaváltást hozott. Míg az első három (a gőzgép feltalálásával elindult gépesítés, az elektromosság bevezetése, valamint az internettel, a mobil- és telekommunikációs eszközökkel bekövetkezett technológiai növekedés) főképp azt változtatta meg, ahogyan a feladatokat elvégezzük, a digitalizáció és a gépek és berendezések hálózatba kapcsolására egyszerűsíthető negyedik – Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapító elnöke szerint – minket, embereket változtat meg.

„Ne hagyjuk, hogy a technológia használjon minket, mi használjuk a technológiát!” –

mondja Frankó-Csuba.

Szervezeti szinten a vállalkozások minél gyorsabban jutnak el a jövőorientált működésbe, annál nagyobb piaci részesedést, adatmennyiséget, ügyfélkört, tudást tudnak felhalmozni. Amelyek nem tudják ezt az ugrást időben meglépni, nem tudnak majd érvényesülni a piacon, nem lesznek képesek fenntarthatóan működni. A fenntarthatóság egyéni, csoportos és szervezeti szinten is döntő szerepet játszik, a ma meghozott üzleti döntéseink, vásárlási szokásaink a gyerekeink életére is hatással lesznek. Kritikus gondolkodásra van szükség és arra, hogy a fellépő digitális, technológiai változásokra időben reagáljunk.

 

Fear of missing out (FoMO), vagyis aki kimarad, lemarad – ezt érezzük sokan, ha nem vagyunk jelen a digitális világ történéseiben, ha nem posztoljuk azonnal, mi történik velünk, úgy tűnhet, nem is létezünk, míg mások tartalmas, több és jobb élményekhez jutnak. Ez szorongást és rossz érzést okozhat.

Az állandó digitális jelenlét azonban pont attól foszt meg minket, amire leginkább vágyunk: a pillanat megélésétől.

Mindezt felismerve és ellensúlyozva az elmúlt években egyre szélesebb körben terjedt el a Joy of missing out (JoMO) mozgalom, ami arra törekszik, hogy az emberek csökkentsék online jelenlétüket, és egészséges mértékben használják a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket.

Dr. Prónay Szabolcs egyetemi docens arról is beszél, hogyan válunk „prosumerré”, aki nemcsak fogyasztja, de gyártja is a tartalmakat. Az adásban az egyéni kommunikációs trendek mellett bemutatják, miért élvezhet előnyt a minőséggel szemben a mennyiség, milyen nehézségekkel kellett volna szembenéznünk 2020-ban a digitalizáció nélkül. A hatékony időmenedzsment és alkalmazkodóképességünk fejlesztése mellett szó lesz arról is, hogy kinek, mikor és miért lehet szüksége a digitális detoxikációra.

Podcast, hogy a jövőben is otthon legyél

A kéthetenként új résszel jelentkező RE:FACT bemutatja a jövőnket aktívan formáló legizgalmasabb embereket, cégeket és technológiai újításokat az ipar, a számítástechnika, és úgy általában a mindennapi élet színterein. A házigazda: Juhász Bálint. A korábbi epizódokat itt találod.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a RE:FACT Podcast.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában