Idén nyáron indulhat a Holdra a Peregrine űrszonda, amely a tudományos kutatóeszközök mellett egy különleges küldeményt is magával visz, a budapesti székhelyű Puli Space Technologies fémből készült úgynevezett Téridő plakettjét, amelyen hat magyar tudós története olvasható.

A legszélsőségesebb körülményeknek is ellenálló fémtáblán öt olyan kortárs magyar tudós munkásságát ismertetik, akik kutatásaikkal hosszú távon is hatással lesznek az emberiség jövőjére, emellett a Holdat radarhullámokkal elsőként elérő Bay Zoltánnak állítanak emléket. A kezdeményezést a Telenor és a Tungsram támogatja.

A Bay Zoltán vezetésével működő Tungsram kutatólaboratóriumának csapata 1946 elején Európában elsőként észlelte egy, a Holdra irányított radarhullám visszhangját.

A kísérletben felhasznált jelösszegzési eljárás kiemelkedő szerepet játszott a világegyetem megismerésében és egy új tudományág, a radarcsillagászat alapjának megteremtésében.

A Téridő plakettje. Forrás: Puli Space Technologies

Az öt kortárs tudóst a Telenor Magyarország a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) segítségével választotta ki. A plaketten

  • Ádám Veronika biokémikus,
  • Barabási Albert László fizikus,
  • Freund Tamás neurobiológus,
  • Karikó Katalin biokémikus
  • és Kondorosi Éva biológus

munkásságát és tudományos eredményeit ismertetik.

Az űr szélsőséges környezetének akár 5 ezer évig is ellenálló Téridő plakettjét a holdjáró terveiről ismert, budapesti székhelyű Puli Space Technologies űrtechnológiai vállalat készítette el.

A különleges hővédelmi eljárással gyártott plakett 200x200 milliméter méretű, 160 gramm tömegű, és a Holdra indított űrszonda lábazati szerkezetén kap helyet, így üzenve a jövőbe vagy más civilizációk számára.

A Peregrine űrszondát a tervek szerint 2022 nyarán indítják útjára a floridai Cape Canaveralból.

Mint hozzáteszik, az Apollo–17 1972-es útja óta ez lehet az első küldetés, amikor ismét amerikai holdi leszállóegység indul az űrbe.

Ezek is érdekelhetnek:

Kiderült, mi az a különös, kunyhó formájú valami a Hold sötét oldalán

A holdjáró közelebb ment hozzá, így meg is oldódott a rejtély.

Mutatjuk, mit lát az űrszonda, ami egy aszteroida felé száguld, hogy szándékosan ütközzön vele

Az aszteroidaeltérítő űrszonda a Földtől mintegy 11 millió kilométerre fog szándékosan ütközni a célpontjával.

Pazar fotókon az üstökös, ami több mint 80 ezer év után száguldott el ismét a Föld mellett

258 000 km/órás sebességgel haladt, becslések szerint a csóvája 1,5-2 millió km hosszan nyúlt el a Naprendszerben.

(Forrás: Getty Images, MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A repülőgép, amelyből egyetlenegy tud repülni a világon, és gyakran feltűnik Budaörs fölött

Feltalálod magad a híres találmányokról szóló kvízben?

Egy új tanulmány alátámasztotta az elméletet, ami megkérdőjelezi az ősrobbanás teóriáját

További cikkeink a témában