Elképesztő belegondolni, hogy a Hold, amely több százezer kilométerre van tőlünk megérezte a koronavírus-járvány hatását.

A NASA legújabb kutatása, amely a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society: Letters folyóiratban jelent meg, arra világít rá, hogy a Hold sem maradt érintetlen a koronavírus-járvány hatásaitól. A kutatás szerint ugyanis 2020 áprilisában, amikor a világ lakosságának közel fele kijárási korlátozások alá került, a természet mellett még a légkörünk sugárzási viszonyai is átalakultak. Ez a változás pedig elérte állandó kísérőnket is, és befolyásolta annak felszíni hőmérsékletét. A szakértők megfigyelték, hogy a lezárások idején, pontosabban

2020 áprilisában és májusában a Hold hat különböző területén éjszaka a felszíni hőmérséklet 8-10 Kelvinnel alacsonyabb volt, mint az előző és az azt követő évek azonos időszakaiban.

A kutatók szerint ezeket az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a Hold felszínének hűlése közvetlenül a járvány miatti globális lezárásokkal hozható összefüggésbe. A jelenség oka, hogy állandó kísérőnk éjszakai oldala a Földről visszaverődő hősugárzást kapja, amely a lezárások idején csökkent. Mivel a lezárások miatt jelentősen visszaesett az ipari és közlekedési tevékenység, a légkörbe kevesebb szennyező anyag került, így a visszasugárzott hőmennyiség is csökkent – ez pedig a Hold hőmérsékletének változásában is megmutatkozott.

(Forrás: IFL Science, fotó: NASA)

Ez is érdekelhet:

Saját időzónája lesz a Holdnak

A Holdnak nincs saját időzónája, így nehéz összehangolni a holdi és a földi munkát és életet.

A NASA öt legfontosabb találmánya, ami megváltoztatta az életünket

Számos technológia született meg az űrkutatási projektek során, amely azután a Földön is hasznosult.

Nyilvánosságra hoztak egy képet egy ufóról, amit az USA Légiereje lőtt le

Tavaly már engedélyezték a kép közzétételét, végül mégis titkosították, mondván: „további kérdéseket és zavart kelthet”.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában