Megmagyarázták, mi lehet az a fura objektum, amit egy idegen civilizáció kreálmányának is gondoltak

Az 'Oumuamuáról van szó, ami a csillagközi űrből érkezett a Naprendszerünkbe.

2017 októberében fedezték fel az első olyan aszteroidát, amely a csillagközi űrből* érkezett a Naprendszerünkbe, az 'Oumuamua nevet viselő, 400-800 méter hosszú, 96 500 km/órás sebességgel haladó, szivar-/palacsintaformájú égiteste

*Olyan égitest, amely egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezhetett.

Mivel jellegzetességei alapján nem szokványos üstökösről van szó, komoly vita övezi az 'Oumuamuát, ugyanis vannak, akik szerint nem természetes folyamatok hozták létre az objektumot, hanem egy idegen civilizáció kreálmánya lehet. Amerikai asztrofizikusok szerint, azonban

az ominózus objektum se nem üstökös, se nem aszteroida a csillagközi térből, hanem egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet.

Az Arizonai Egyetem asztrofizikusai, Steven Desch és Alan Jackson a Geophysical Research: Planets című folyóiratban meghatározta az 'Oumuamua számos jellegzetességét, amelyek megkülönböztetik egy szokványos üstököstől:

Sebességét tekintve az égitest a vártnál kicsit lassabban lépett be a Naprendszerbe, ami azt jelzi, hogy nem száguldhatott a csillagközi térben egymilliárd évnél régebb óta.
A szivar-/palacsintaformájú égitest jóval laposabb, mint más ismert naprendszeri égitest.
Az üstökösökre jellemző Nap általi rakétahatás – a napsugártás hatásra elpárolgó vízjég - esetében erősebb volt, mint amire számítani lehetne.
Az égitestről ráadásul hiányzott a megfigyelhető kiáramló gáz, amely általában a csóva által válik láthatóvá.

A kutatók azt is feltételezték, hogy az égitest különféle szilárd jégfélékből áll, és kiszámolták, hogy ezek a jegek milyen gyorsan alakulnak át gázzá, amikor az 'Oumuamua elhaladt a Nap mellett. Ebből kalkulálták a rakétahatást, az égitest tömegét, formáját és a jegek visszaverőképességét. Utóbbiról azt találták, hogy a jégtömeg visszaverőképessége jóval nagyobb a feltételezettnél.

Desch és Jackson különösen jeget – szilárd nitrogént – találtak, ami pontosan megfelel az égitest minden más jellegzetességének. Mivel a szilárd nitrogénjég megfigyelhető a Pluto felszínén, lehetségesnek tartják, hogy üstökösszerű égitest állhat ugyanezen anyagból.