Az elmúlt évtizedekben tízszeresére nőtt a nagy mezőgazdasági gépek súlya, lényegében akkorák lettek, mint a földtörténet valaha volt legnehezebb állatai, a sauropodák. Az óriási súly összetömöríti az altalajt, amivel komoly károkat okoz, csökkenhet a termelékenység, és árvizek is kialakulhatnak. Világszerte már a szántóföldek ötödét veszélyeztetik az óriásgépek, így valamit tenni kell.
Nem sok közös van egy modern kombájnban és egy diplodocusban, de a súlyuk kétségtelenül az: egy svájci-svéd kutatás szerint a mai mezőgazdasági gépek súlya közel azonos a sauropodákéval, a Földön valaha élt legnagyobb állatokéval. A barátságos vegetáriánus órások körülbelül 60 tonnát nyomtak, akár egy fullosan megrakott kombájn.
A mezőgazdasági munkagépek az elmúlt hatvan évben sokkal nehezebbek lettek, ahogy elterjedt az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság. Egy mai kombájn majdnem tízszer nehezebb az 1960-as évekbelieknél.
Márpedig az állatok és gépek súlya számít, mert a talaj egy bizonyos nyomás fölött krónikusan összetömörödik. Kívülről ez nem látszik, de a talaj egy bonyolult ökoszisztéma, tele törékeny struktúrákkal: pórusokkal, utakkal, járatokkal, amelyek lehetővé teszik a levegő áramlását, és a víz eljutását a növények gyökereihez és más organizmusokhoz. A gumiabroncsok, a paták és az emberi lábak nyomást gyakorolnak, összepréselik a pórusokat, nemcsak a felszínen, hanem mélyebben is.
A talajtömörítés lelassíthatja a növények növekedését és a betakarítást, és növelheti az árvizek kockázatát, mivel a víz elfolyik a talaj felszínén, és gyorsabban éri el a patakokat, folyókat, tavakat.
A svájci-svéd tanulmány az óriás mezőgazdasági gépek tömörítő hatását vizsgálta, és összehasonlította azt a több mint 66 millió évvel ezelőtt élt sauropodákéval – mindkettőt „a tömörítés nagy bűnösének” találták.
A mezőgazdasági gépek súlyának növekedésével nagyjából arányosan nőtt a gumiabroncsok mérete, és ezzel a talajjal érintkező felülete is, miután egy bizonyos nyomás túllépése a gépek süllyedését okozta volna. Hasonló módon fejlődtek az állatok is, nekik értelemszerűen a lábaik mérete nőtt a súlyukkal párhuzamosan. Összességében tehát a talajfelszín nyomása állandó maradt ugyan, de a tudósok szerint a nehezebb gépek mégis növelik a talajt érő feszültségeket a felszín alatt, és mélyebbre is kihatnak.
A mai mezőgazdasági gépek (akár a szauropodák) olyan nehezek, hogy a felső 20 cm alatt helyrehozhatatlanul tömörítik a talajt. Ezzel korlátozzák, hogy a növények gyökerei milyen mélyre hatolhatnak vizet és tápanyagokat gyűjteni, és csökkentik az altalaj oxigéntartalmát, amivel ártanak a növényeknek, a talajban élő baktériumoknak és más élőlényeknek.
A sauropoda paradoxon
A legnagyobb tömegű dinók jelentős kárt okozhattak az élőhelyük környékén az altalajban, ezáltal rombolva a számukra táplálékforrást jelentő vegetációt. Arról csak spekulációk vannak, hogy pontosan mi is történt a sauropodákkal, mindenesetre a tudósok szerint tanulnunk kell a történetükből.
Kérdés, összeegyeztethetőek-e a nagy mezőgazdasági járművek a fenntartható élelmiszer-termeléssel? A talajtömörödés kockázata függ a gép típusától, a használatától és a talaj típusától is.
A tanulmány becslése szerint világszerte a szántóterületek húsz százalékát fenyegeti a termelékenység elvesztése az óriásgépek miatt, főként Európában és Észak-Amerikában, ahol viszonylag nedves a talaj, és több gazdaság használja ezeket a gépeket.
A probléma szerintük a szántóföldeken nyilvánvaló, de ugyanúgy vonatkozik más mezőgazdasági területekre, sőt a városi tájakra is, ahol nem tudják mindig szabályozni az építőipari járművek mozgását a zöldterületeken. Megoldást jelenthet a könnyebb óriásgépek tervezése, vagy a művelés alatt álló területek felparcellázása kisebb részekre.
(Forrás: phys.org)
Még többet, szinte mindent megtalálsz a böhöm munkagépekről itt: