Látványos erődemonstrációt tartott az Axiál Kft., az ország egyik legnagyobb, legismertebb mezőgazdasági gépimportőre és -üzemeltetője. Szőlőkombájn, 36 métert szóró, kétméteres hasmagasságú permetező, üvegmozgató tapadókorong és persze traktor, minden mennyiségben.
Az 1991-ben alapított, magyar családi vállalkozásként működő Axiál Kft. az egyik vezető mezőgazdasági- és építőgép-kereskedelemmel, javítással, üzemeltetéssel foglalkozó cég Magyarországon. Hogy mindenki lássa, milyen sok mindennel is foglalkoznak, fogták a legérdekesebb és legdrágább gépeiket, és kipakolták őket a zsámbéki Drivingcampben, ahol az agrár-szakújságírók mellett a határterületekről érkező magamfajta dilettánsok is megnézegethették őket. Sőt: ki is próbálhattunk az aszfaltozott tanpályán néhány meglehetősen tájidegennek ható óriási, ijesztően drága traktort és miegyebet.
Megtudtuk, hogy az utóbbi években sorra érkező szomorú események a mezőgazdasági gépek iparát hasonlóan sújtják, mint az autóipart. A pandémia hatásai miatt kialakult chiphiány, alkatrészhiány, a szomszédban zajló háború okozta beszállítási és piaci problémák a traktorok, kombájnok iparát és a mezőgazdaságot pontosan ugyanúgy visszafogják, a gépeket ugyanúgy drágítják, mint azt az autók esetében látjuk. Akár éven túli szállítási határidők, napi szintű áremelkedés és általános bizonytalanság övezi ezt a piacot is, de
nagy különbség, hogy egy elöregedett, tönkrement mezőgazdasági gép elmaradó pótlása nem csak kényelmi, jóléti, gazdasági kérdés, hanem szó szerint létkérdés is, hiszen ezekkel a gépekkel kellene megtermelni azt, amit az elkövetkező hónapokban, években majd megeszünk.
A gépipari válságot súlyosbítja a háború miatt várható termelési válság is. Az energiahordozók áremelkedése természetesen az agrártermékek árába is beépül, ez nem kérdés. De az Axiálnak az országhatárokon túl is vannak érdekeltségei, így azt is nyomasztóan jól érzékelik, milyen problémák várhatók a 43 millió hektár termőterületű ukrán mezőgazdaság termelésének bizonytalanná válása miatt. (Német termőterület: 17,6 millió, magyar: 5,0 millió hektár!). Egy jótanács a cégtől: aki szereti a mustárt, vegyen, mert az európai mustártermesztéshez szükséges vetőmag jórészt Ukrajnából érkezik – illetve érkezett, eddig... Na de foglalkozzunk inkább vidámabb dolgokkal. Például azzal, hogy láttatok már valaha ilyen csodálatosan gyönyörű szőlőkombájnt?
A Gregoire nevű francia cég szerkezete végigballag a sor fölött, verőléceivel lerázza (természetesen csak a gépi betakarításra alkalmas kialakítású ültetvényeken) a szőlőt, amit a fedélzeti bogyózóval is kiegészíthető masina préselésre készen gyűjt a tartályokba. Így, ni:
A szívem szakad meg, hogy nem próbálhattam ki, de persze belátom, hogy betakarításra váró szőlő híján, csak az aszfalton gurulni nem sok értelme lett volna a nagy, sárga böhömmel. A másik, nagy, piros böhömöt viszont ki nem hagytam volna.
Mindig izgatottan nézem ezeket az önjáró permetezőket, amikor közúton vonulnak egyik munkaterületről a másikig: vajon milyen lehet vezetni őket? És beférnék alájuk a kocsival?
Nos; a hat köbméteres tartály cipelésére alkalmas, 300 lóerős, Horsch Leeb 6.300 VL (ami egyébként 36 méter széles sávot képes lepermetezni egy menetben, így elképesztő méretei dacára nagyjából egy liter gázolajjal lekezel egy hektár vetést!) hihetetlenül kezesen viselkedik az úton. Fokozatmentes hidrosztatikus hajtásával finoman gyorsul, gázelvételnél határozottan lassul. Irányítása a négykerékkormányzással méreteit meghazudtolóan precíz, a magasra emelt kombájnfülkéből remek a kilátás, az elektronikus kezelőszervekkel pedig semmivel nem kell nagyobb fizikai erő a vezetéshez, mintha egy játékkonzol kontrollerével irányítanánk a gépet.
Az önjáró permetező közúton akár 50 km/h-val is közlekedhet. Ez méretei miatt ijesztően hangzik ugyan, de fentről cseppet sem tűnik veszélyesnek, már csak azért sem, mert a magasból mindent belátni, mindenre bőven van idő felkészülni. És igen, ha nagyon muszáj lenne, beférnék alá a kocsival, még egy 1,95 méter magas Transporterrel is, mert a gép minimálisan 1,6 méteres hasmagassága két méterre is megemelhető. Sőt: akár nem csak oldalról, hanem elölről vagy hátulról is be lehetne futni a Horsch alá egy autóval, mert a nyomtáv is állítható, 2,25 és 3 méter között. (Sőt: opciósan 3,00–4,00 méteres nyomtávval is kérhető a gép.)
Az Óriáskerekű Permetező (mint egy Pom-Pom-figura) rutinpályás gyorstesztje után a vezetéstechnikai központ külső pályáján már traktorokkal száguldottam végig. A dupla mechanikus váltós, 170 lóerős kék, olasz Landini 7–180 is nagyon finom, nagyon precízen irányítható, kényelmes, gyorsan átlátható-megtanulható kezelőfelületekkel ellátott gép, de a 330 lóerős Fendt Vario 933-as végképp egy traktoros-álom.
Traktoros körökben hagyományosan a Fendt a traktorok presztízsbajnoka; minden traktoros arra vágyik, hogy egy Fendt-kulcsot csaphasson zsebre műszak után.
Meg is értem. A mechanikus-hidraulikus-bolygóműves Vario hajtási rendszer egy fokozatmentes váltó komfortját ötvözi a nagy hatékonysággal. A minden váltásnál bólintó Landini után a Fendt egykedvű, villanyautós jellegű gyorsulása-lassulása eleve nagyon kényelmes dolog, de a kiváló zajszigetelésű, hatékonyan klimatizált kabin, amiben még az utólag beépített audiorendszer is élvezhetően, tisztán szólt (felárért gyári hifi is kérhető ezekhez a gépekhez) irigylésre méltó munkakörnyezet.
A kormányzás, a vezetés is nagyon könnyű, de egy igazán modern traktorban már ilyesmivel se nagyon kell foglalkozni. A Trimble nevű cég irányítórendszerével felszerelt, az Axiál két centi pontosságú, négy globális műholdas rendszert használó helymeghatározó szolgáltatására támaszkodó traktor, miután az instruktor meggyőzött, hogy de tényleg, bátran, nem fogunk meghalni, elengedett kormánnyal szlalomozott, kanyarodott, állt meg a meredek rézsű előtt és tolatott rá a pótkocsira. A közúton, a szériaautókban még csak bizonytalan ígéret az önvezetés, de a végtelen szántókon, ahol viszonylag kevés a labdáért futó gyerek, a piros lámpa és a részeg biciklis, semmi nem akadályozza az emberi beavatkozás nélküli munkavégzést akár órákon át.
Önvezetés ide vagy oda, a korszerű gépek kezeléséhez és karbantartásához szakemberekre van szükség. A magyar gazdálkodók egyre nyitottabbak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközökre. Ezt mutatja, hogy a magyarországi mezőgazdasági gépberuházások nominális értéke 230 milliárd forintot tett ki, szemben a 2020-as 184 milliárd forinttal. Ez több, mint 20 százalékos növekedést jelent, miközben az új személyautók magyarországi piaca a múlt évben közel 5 százalékkal csökkent, elsősorban az ellátási problémák, köztük a chiphiány miatt.
És ezeket a gépeket vezetni, szervizelni, üzemeltetni kell. Az agrárgépészek számára a mezőgazdasági vállalkozások hosszú távú karrierlehetőséget és versenyképes fizetést kínálnak. Maga az Axiál is futtat oktatási programokat, képzéseket annak érdekében, hogy a jövőben minél többen válasszák ezt a pályát.
Aki még emlékszik azokra az időkre, amikor az MTZ traktorok, Weimar rakodógépek, Fortschritt kombájnok határozták meg a hazai mezőgazdaság gépészetének arculatát, azt igazi ámulattal töltheti el, hol is tart ma műszakilag ez a szektor. Gyerekkoromban egészen sokáig nagyon szerettem volna autóversenyző, esetleg kamionsofőr lenni. Ha ma lennék gyerek? Komoly esély van rá, hogy az unalmas automatizálás irányába haladó közúti járművek helyett az ezen a területen nagyon is izgalmas automatizálás irányába haladó mezőgazdasági gépekkel kapcsolatban tervezgetném, hogy mi leszek, ha nagy leszek!
Tudod, melyik traktor tartja a rekordot a Nürburgringen?