Gyakorlatilag folyamatosan reng a föld alatta, ami nem marad következmények nélkül.
Több mint harmincezer földrengést észleltek az Antarktiszon augusztus vége óta,
még az erről tanulmányukban beszámoló Chilei Egyetem kutatókat is meglepte a szeizmikus aktivitás ilyen kiugró fokozódása a jéggel és hóval borított földrészen.
A kis rengéseket, amelyek között egy 6-os erősségű földrengés is volt, a Bransfield-szorosban figyelték meg, egy 96 kilométer széles óceáni árokban, amely a Déli-Shetland-szigetek és az Antarktiszi-félsziget között húzódik.
Bár a szoros mellett számos tektonikus lemez és mikrolemez találkozik – ami folyamatos ütközéshez vezet –, az elmúlt három hónapban mégis szokatlanul felerősödött a szeizmikus aktivitás az egyetemhez tartozó chilei Országos Szeizmológiai Központ kutatói szerint – ez főleg szeptemberben jelentkezett, amikor egy nap alatt több mint ezer rengést észleltek.
A földrengések olyan gyakorivá váltak, hogy a szoros, amelynek szélessége évente 7-8 mm-rel növekedett, most egy év alatt 15 centimétert nőtt.
A központ igazgatója, Sergio Barrientos szerint a hússzoros növekedésből arra lehet következtetni, hogy
felgyorsult a Shetland-szigetek elszakadása az Antarktiszi-félszigettől.
A Santiagói Egyetem klímatudósa, Raul Cordero szerint egyelőre nem világos, hogy a földrengéseknek milyen hatása lehet a régió jégtakarójára. Mint mondta, nincs rá bizonyíték, hogy az ilyen szeizmikus aktivitásnak jelentős hatása lenne a sarki jégsapkák stabilitására.
A félsziget egyike a Föld leggyorsabban felmelegedő régióinak, és a kutatók folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a klímaváltozás hogyan hat a jégtakarójára és gleccsereire.
Eközben...
(Forrás: The Guardian, MTI, fotó: NASA)