Új távlatok nyílhatnak egy magyar módszernek köszönhetően.
Az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) kutatóinak több millió kísérlet lefuttatásából szerzett adatok alapján sikerült egy olyan modellt létrehozniuk, amely segíthet az autonóm rendszerek fejlesztésében
írja az intézmény közleménye.
A teljesen önvezető járművek tervezésekor az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő irányítási rendszer kialakítása. Az autóvezetés nem lineáris rendszer, amelyben adott sebességgel adott utat lehet megtenni, hanem rengeteg változóval kell kalkulálni.
Egy olyan irányítási rendszer kidolgozásakor, amely képes folyamatosan alkalmazkodni a szakemberek gyakran a vezetéssegítő rendszerek működéséből indulnak ki.
Ez egyfelől logikus megközelítés, hiszen ezek már régóta a piacon vannak, másfelől azonban egy önvezető rendszer megbízhatósága csak akkor lehet 100 százalékos, ha senkinek, semmikor, még vészhelyzet esetén sem kell beavatkoznia a folyamatba
mondják a szakértők.
A SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Laboratóriuma kutatóinak több millió kísérlet lefuttatásából szerzett adatok alapján sikerült egy olyan modellt létrehozniuk, amely segíthet az autonóm rendszerek fejlesztésében.
A beszámoló szerint a modell elkészítéséhez big data alapú analízis módszereket használtak a kutatók. A lefutott kísérletekből gyűjtött adatok elemzését követően úgy döntöttek, hogy nem neurálisháló-alapú modellt építenek, mert az a tanítás során túl komplexszé válhat a garantált minőségű, biztonságkritikus irányítási rendszer tervezéséhez. Helyette változó paraméterű modellstruktúrákkal, és az azokra épülő irányításmodellekkel dolgoztak.
Az így létrehozott irányítási modell egyidejűleg tud alkalmazkodni a jármű haladása során folyamatosan változó környezeti hatásokhoz, ugyanakkor folyamatosan garantált minőségi jellemzőket nyújt.
Az elkészült algoritmust a CarSim autószimulációs szoftverrel tesztelték a kutatók, ezen belül a Michigan Waterford Hills versenypálya virtuális modelljén futtatták a programot. Az eddig elérhető nominális eljárásokkal összevetve az új modellezési eljárás alapján készült változat egy, az eddiginél jobban manőverező önvezető járműmodellt eredményezett. A különbségek elsősorban extrém manőverek, illetve hirtelen kanyarok esetén voltak látványosak.
Az eredmények azt mutatják, hogy az új módszerrel a nominális eljárásoknál hatékonyabb és nagyobb teljesítményű önvezetési modell jöhet létre.
MTI; kiemelt kép: Getty Images
Ez is érdekelhet: