Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) dózismérőivel a fedélzetén, a NASA Artemis programjának első küldetésében hétfő délután indult Hold körüli útjára az Orion űrhajó.
A NASA Space Launch System (SLS) hordozórakétája a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából startolt, és orrkúpjában szállította a Hold körüli útra induló Orion űrhajót az EK dózismérőivel a fedélzetén.
A küldetés során a magyar kutatók dózismérői kulcsfontosságú adatokkal szolgálnak majd a kozmikus sugárzási térről a későbbi emberi személyzetet szállító űrhajók, a Hold körüli pályán keringő űrállomás és a holdbázis létrehozásához.
Mivel a Földtől távoli kozmikus környezetben dolgozó űrhajósok egészsége elsődleges fontosságú, ezért a tesztek során kiemelt figyelmet kap a sugárvédelem. Miként a korábbi Matroshka-küldetésekben, a cél ez esetben is a különböző szövettípusokban elnyelt sugárzás mennyiségének és minőségének megállapítása, és ezáltal az űrhajóban utazó személyzetet érő sugárterhelés felmérése.
A kozmikus sugárzás detektálásában négy évtizedes tapasztalata van az EK Űrkutatási Laboratóriumának.
Az optimális sugárvédelmi árnyékolás, a megfelelő dóziskorlátok kidolgozása, a bőrt, valamint a belső szerveket érő sugárterhelés összefüggéseinek megértése kulcskérdés az emberes küldetések tervezése során.
Nem új keletű ötlet, hogy az űrhajósokat kívül-belül érő ionizáló sugárzást a valóságot jól modellező bábu segítségével vizsgálják. Emberi koponyát imitáló fantommal már a 90-es években is végeztek méréseket a NASA űrsiklóin, majd a Mir űrállomáson.
Az Orion űrhajón tervezett Matroshka AstroRad sugárzási kísérletet szintén a Német Repülési és Űrrepülési Hivatal (DLR) vezeti az ESA megbízásából. Dózismérőikkel részt vesznek benne több ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, az Egyesült Államok és Japán – kutatói, akik már tapasztalatot szereztek hasonló típusú mérésekben. A kísérlet során alkalmazott bábukkal kapcsolatban lényeges különbség, hogy a MARE-fantomok női testet imitálnak.
Biológiai és sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható a különbség a két nem szöveti és szervi felépítésében, emiatt az új eredmények hiánypótlók lesznek.
A misszió során két teljesen azonos – Helga és Zohar névre keresztelt – fantomot helyeznek majd el az egymás melletti ülésekben, melyek közül az egyik (Zohar) az AstroRad elnevezésű sugárvédelmi mellényt is viseli majd.
A Nemzetközi Űrállomáson már tesztelték a mellényt, de a Hold körüli térség kitettsége egyedi körülményeket teremt, így a most tervezett kísérlet hasznos új információkkal szolgálhat. A kutatók a fantomok belsejében kialakított 1400 szenzorpozíció mellett a mellény külső felületén is végeznek majd méréseket,
így egyértelműen láthatóvá válik, hogy az milyen mennyiségű és minőségű sugárzástól védi meg a viselőjét.
Az Apollo-küldetésekből meglehetősen kevés és kezdetleges szabályozások mellett rögzített dozimetriai adat áll rendelkezésre, ezért igen fontosnak ígérkeznek a MARE kísérlet mérései.
A negyvenkét napos kísérlet eredményeiből megtudhatjuk majd, hogy milyen sugárzási viszonyok uralkodnak az Orion űrhajóban, és mennyire hatékony az AstroRad sugárvédelmi mellény. „Mindezeket az információkat a legmodernebb aktív (elektronikus) dózismérők és több más fedélzeti műszer adataival kiegészítve olyan tudásra tehet szert az emberiség, amely nagyban hozzájárul a további Artemis küldetések biztonságos kivitelezéséhez” – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleményében. Az EK a következő küldetésekben is részt vállal, a Gateway űrállomáson is ott lesznek.
Ezek is érdekelhetnek:
Pont olyan félelmetes hangja van egy fekete lyuknak, mint gondolod
Nem túlzás azt állítani, hogy ez a Földtől 240 millió fényévre található fekete lyuk sírontúli hangokat ad ki magából.
A mesterséges intelligencia szerint ilyenek lennének a Naprendszerünk bolygói, ha ételek lennének
A képen látható szendvics az ehető Jupiter, és – spoiler következik – a Föld kajásított változatát pedig a kifejezetten édesszájúaknak ajánljuk.
Találtak egy Földhöz hasonló bolygót a közelben, folyékony vízzel a felszínén
Óceánbolygóra bukkanhattak Naprendszerünk szomszédságában, és mint tudjuk: a víz az élet kialakulásához szükséges legfontosabb feltételek egyike.
(Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, MTI)
