„Helló, a nevem Joey, és néhány éve különböző dolgokat csinálok a Rubik-kockával.” Dolgokat? Ja, olyasmiket. Nevezzük így azt, hogy történetünk főszereplője eszement trükköket mutat be vele, vagy éppenséggel teljesen lehetetlen helyzetben rakja ki azt – mondjuk a víz alatt, egy tüdőnyi levegővel a tárban.
De persze a jóból sosem elég, az ember újabb és újabb kihívásokra vágyik, így az, aki már megannyi elképesztő helyzetben is kirakta a Rubik-kockát, természetesen nem éri be egy kis őrültség nélkül. Megérthetjük őt: olyan ez, mint amikor már az ember teljesen ráunt a hagyományos együttlétekre, és egy napon úgy dönt, hogy emeli a tétet, és sziklamászás vagy ejtőernyőzés közben is kipróbálja. Végül is teljesen érthető.
A srácnak az az ötlete támadt, hogy vízisí közben rakja ki a ’77 szilveszterén szabadalmaztatott logikai játékot. Ezzel csak egyetlen nagyobb gond akadt: nem igazán tudott vízisíelni.
Néhány kisebb malőr után azért csak összehozta. Beteges!
