Már majdnem két éve működik és egyre népszerűbb a drogfogyasztók körében a Silk Road internetes piactér, ahol postai házhoz szállítással lehet kábítószert rendelni.
A Silk Road valahogy úgy működik, mint egy alvilági Ebay vagy Amazon.com. A felhasználó egyszerűen megnyitja az oldalt, kiválasztja, milyen kábítószert szeretne – az oldalon minden megtalálható: cannabis-származékok, Ecstasy, GHB, vényköteles nyugtatók... –, ha nem biztos a dolgában, megnézi az eladó értékeléseit, esetleg maga is kérdezhet tőle, majd ha minden rendben, feladja a rendelést, fizet, és várja a postát.
A dolog csak annyival bonyolultabb, mint a hagyományos online vásárlás, hogy a Silk Road eléréséhez speciális böngésző kell: az oldal ugyanis a deep web, vagyis a hagyományos böngészővel elérhetetlen, és a keresőmotorok számára is láthatatlan Tor network része, úgynevezett rejtett szolgáltatás. A szájton az áru kifizetése sem PayPalen vagy hagyományos bankkártyával történik, hanem az anonim fizetést lehetővé tévő Bitcoin nevű online fizetőeszközzel.
A szájt 2011 februárjában indult el, és nem ez az első olyan oldal a deep weben, amely illegális szerek kereskedelmével foglalkozik. A Tor böngészővel elérhető hálózaton és a hozzá hasonló többi titkos rendszerben (például a Freeneten) számos kisebb kábítószert, fegyvert, hamisított árut, kalózszoftvereket és filmeket terjesztő szájt van, és nagy számban találhatók itt pedofil oldalak is.
A Silk Road volt azonban az első, amely tömegeket elérő, mainstream szolgáltatássá nőtte ki magát. Ebben biztosan szerepe volt annak, hogy a titkosított oldalak eléréséhez szükséges Tor böngészőt bárki pár kattintással telepítheti, és a használatához sem kell különösebb tudás, illetve annak, hogy maga az oldal szemlátomást nagyon profin felépített e-kereskedelmi szolgáltatás.
A hagyományos deep webes drogkereskedőkkel szemben a szájt működésében ugyanis fontos szereppel bír a felhasználói visszajelzés, ami nem csak a szokásos, referenciaértékű kommenteket jelenti. A megrendelés után az oldalt használó dealereknek ugyanis visszajelzést lehet adni róla, megérkezett-e a küldemény, ezért sokan nem csak a minőségre, de a kiszállításra is garanciát vállalnak, és az elveszett csomagokat a legmegbízhatóbbak újra is küldik. Ennek fontos szerepe van a rendszer zökkenőmentes működésében, hiszen az árut egyszerű postai küldeményként kapják meg a fogyasztók.
A drogüzlet virágzik, a fegyverbolt bezárt
A szájt látogatottságához hozzájárult, hogy az egyik legnépszerűbb amerikai blog, a Gawker a pár hónappal az indulása után, 2011 júniusában hírt adott róla. Az oldal havi forgalma azonban már akkor is elérte a havi 1,2 millió dollárt a Carnegie Mellon egyetem kutatói szerint, akik fél éven át figyelemmel kísérték a szájt működését. A Nicholas Christin professzor által vezetett kutatás szerint a Silk Road üzemeltetői már akkor majdnem havi százezer dolláros jövedelemre tettek szert az ott áruló dealerek jutalékából.
A kutatók idén novemberben publikálták a teljes kutatási anyagot. A Gawker cikke után két amerikai szenátor felszólította az USA főügyészét, illetve a kábítószer-ellenes szövetségi hatóságot, a DEA-t, hogy vessenek véget a működésének, ám az erre irányuló próbálkozások szemlátomást nem jártak sikerrel. A szájt ugyan november elején két hétre leállt, de nem a hatóságok miatt: a szerverei egyszerűen nem bírták a forgalom rohamos növekedését.
A Silk Road egyébként nem kábítószerplázaként indult, most is változatos profilja van. A drogok mellett vényköteles gyógyszerek, Viagra, hamis divatcikkek, szoftverek és hamis pénz vásárolható rajta. Sőt, a szájton eleinte lőfegyvereket is forgalmaztak, majd ezt a tevékenységet elköltöztették egy külön oldalra „The Armory” (Fegyvertár) néven, de pár hónappal ezelőtt ez a szájt, megfelelő érdeklődés és forgalom híján, bezárt. A Carnegie Mellon kutatói szerint a legnagyobb forgalmat bonyolító húsz árukategóriából 16 kábítószer, így érthető, hogy az üzemeltetők erre a profilra koncentrálnak. Az oldal a hivatalos Twitter-csatornáján is @SilkRoadDrugs felhasználónév alatt hirdeti magát.
A Reddit és más népszerűbb fórumok, illetve a Silk Road saját fórumai is tele vannak a felhasználók beszámolóival. Az általános tapasztalat az, hogy bár a Silk Road árai magasabbak, mint az utcai dealereké, de a kényelem és a garantált minőség megéri a felárat. Mint a beszámolókból kitűnik, a legtöbb fogyasztó füvet, hasist vagy MDMA-t rendel az oldalon keresztül, de innen látják el magukat terjesztők is. A szájton külön tételként szerepelnek a különböző mennyiségek, például fűből lehet rendelni pár grammtól több kilóig, de az Ecstasy-tablettákat is postázzák akár ezertablettás tételben. Az anonim fórumozók készséggel megerősítették hitetlenkedő kérdéseinket azzal kapcsolatban, hogy a dolog működik: a legrosszabb tapasztalat az volt, hogy négyből egyszer nem érkezik meg az áru, de ha megbízható terjesztőt választ az ember, akkor a pénzét sem bukja el.
A technológia tökéletes
Bármennyire is megdöbbentő, ha az alkalmazott technológiai eszközöket és a terjesztők módszereit számba vesszük, kiderül: valóban adott hozzá minden, hogy az évi több tízmillió dolláros forgalmat bonyolító hálózat zavartalanul üzemeljen. Mint említettük, a Tor böngészőt bárki letöltheti, de attól, hogy a titkosított, anonim netkapcsolatot biztosító szoftver a hatóságok számára is karnyújtásnyira van, nem jelenti azt, hogy be tudnak avatkozni a weboldalak üzemeltetőinek és felhasználóinak anonimitását biztosító rendszerbe.
A Tort ugyanis hackerek és aktivisták tömegei fejlesztik és tartják karban, már csak azért is, mert nem a bűnözők, hanem a szólás- és információszabadságért küzdő, sok esetben diktatórikus rezsimek alatt élő aktivisták számára hozták létre. Maguk az aktivisták egyébként úgy vannak vele, az csak a tevékenységük kellemetlen mellékhatása, hogy a szoftver rossz kezekbe is kerül, de összességében sokkal nagyobb lenne a kár, ha nem létezne – míg a legszélsőségesebben gondolkodó, úgynevezett kriptoanarchista felhasználók szerint egyszerűen mindenkinek joga van a technológiák által nyújtott teljes szabadsághoz, akár ok nélkül, akár okkal irtózik a hatóságok és az internetszolgáltatók kontrolljától.
Hasonló szemlélet hívta életre a Silk Roadon használt digitális fizetőezközt, a Bitcoint is, amelynek érdekessége, hogy a fájlcserélők működési elvéhez hasonlóan, elosztott erőforrásokra épülő hálózaton keresztül valósítja meg a tranzakciókat, amelyeket nyilvánosan, de titkosított formában naplóznak. A rendszer lényege, hogy a működtetésében nem vesznek részt hagyományos, hatóságilag ellenőrzött bankok vagy pénzügyi szolgáltatók.
A rendszernek elvileg az az Achilles-sarka, hogy a virtuális tallérokat csak valódi pénzen lehet megvásárolni, tehát a Bitcoin használatba vételéhez szükség van valódi tranzakcióra is, de úgy tűnik, az ehhez használt szoftverek ezt is eredményesen leplezik. Ugyan a Bitcoin üzemeltetői figyelmeztetnek rá, hogy a rendszer nem annyira anonim, mint amennyire azt a felhasználók szeretnék, kellő elővigyázatossággal itt is minimálisra csökkenthető a lebukás veszélye.
A deep web és a kapcsolódó technológiák
Deep web, más néven Deepnet, Invisible Web vagy Undernet: Az internetezők körében számtalan mendemonda és tévhit kering ennek méretéről és tartalmáról, mivel a fogalom kissé túlmisztifikált. Technológiai definíciója szerint a világhálónak az a része tartozik ide, amely láthatatlan a webkeresők indexelőrobotjai számára.
A deep web tartalmának oroszlánrészét a jelszóval védett magán- vagy céges hálózatok, FTP-szerverek állományai, a captchák mögött rejtőző tartalmak, vagy a keresők által beindexelhetetlen dinamikus adatbázisok tartalma jelenti, de ide tartozik sok flashes vagy más pluginokon keresztül megjelenő dinamikus tartalom is. A több ezer terabájtos deep webnek a közhiedelemmel ellentétben csak egy kis hányadát jelentik részét a Silk Roadhoz hasonló rejtett szolgáltatások, amelyek többféle anonim hálózaton keresztül (Tor, Freenet, I2P) érhetők el.
Tor: A hárombetűs név a The Onion Router kezdőbetűiből származik, és egy olyan technológiát jelent, amely a nevét adó hagyma rétegeihez hasonlóan, több védelmi rétegen keresztül rejti el a felhasználói identitását. A Tor hálózatát önkéntesek által üzemeltetett szerverek, úgynevezett node-ok alkotják, amelyek a proxy-szerverekhez hasonlóan egymás között adják át a felhasználó által küldött információt, miközben folyamatosan újra meg újra titkosítják azt. A rendszer így lehetetlenné teszi a felhasználó pontos IP-címének megállapítását, a hálózatot a lehallgatástól pedig a titkosítás védi, egyedül a nyílt hálózatba kilépő utolsó szerver címét lehet azonosítani.
Érdekesség, hogy a politikai aktivisták és az alvilág tagjai mellett a bűnöldöző szervek is előszeretettel alkalmazzák a Tor böngészőt, mivel így a látogatásaik nem hagynak hátra gyanús, a hatósági rendszerekhez tartozó IP-címeket a felderíteni kívánt oldalak szervernaplóiban. A Tort üzemeltető mozgalmat az információs szabadságjogokért küzdő EFF, vagyis az Electronic Frontier Foundation is támogatja.
Hidden service, vagy rejtett szolgáltatás: A Tor és a hasonló anonim hálózatok berkein belül lehetőség van olyan rejtett szolgáltatások üzemeltetésére, amelyeket anonim hosztingcégek biztosítanak úgy, hogy az oldalak tulajdonosainak sem kell felfedniük magukat. Ezeknek a szájtoknak a címei nem szerepelnek az internetes domainnév-adatbázisokban, és csak a hozzájuk tartozó kliensekkel érhetők el. A rejtett weboldalak mellett létezik titkos e-mail, chat és fájlcserélő szolgáltatás is, vagyis a legfontosabb internetes protokollok mindegyikének megvan a titkosítva használható változata.
Bitcoin: A Bitcoin egy újfajta internetes fizetőeszköz, úgynevezett kriptovaluta. Alapjait 2009-ben dolgozta ki egy japán matematikus, és azóta mozgalomszerűen terjed a használata, önkéntesek és alapítványok részvételével. A Bitcoin lényege, hogy a felhasználók hivatalos szervektől és pénzintézetektől függetlenül, anonim módon fizethetnek vele, mivel a tranzakciókat egy, a fájlcserélőkhöz hasonló, úgynevezett peer-to-peer network bonyolítja le. A rendszer a tranzakciókat úgynevezett blokkokban tárolja, amelyek mindegyike megtalálható az elosztott rendszer mindegyik tagjánál, a tranzakciók átvezetése pedig digitális aláírásokkal biztosítva zajlik.
Érdekesség, hogy a rendszerben használt blokkokat bonyolult kriptográfiai eljárással generálják le, és azok az önkéntesek, akik ebben részt vesznek, részesedést kapnak az így létrejövő fizetőeszközből. Mivel a Bitcoinból mindig meghatározott mennyiség áll rendelkezésre, az árfolyama a kereslet függvényében változik: sokan emiatt megtakarítási céllal raktározzák, és a Silk Road sikere is hozzájárult a virtuális fizetőeszköz drágulásához. A Bitcoint alapítói természetesen nem a feketegazdaság fizetőeszközének szánták, hanem az e-kereskedelemben szeretnék elterjeszteni, ennek érdekében idén az elfogadói Bitcoin Black Friday néven közös akciót is hirdettek, megidézve a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetét jelentő Fekete Pénteket. A népszerűsítéséhez már hazai aktivisták is csatlakoztak.
Drogfutár lett a postásokból
A Silk Road működésének másik, nagyon megdöbbentő eleme a postai terjesztés. Nehéz elhinni, de nap mint nap kábítószerrel tömött borítékok és csomagok ezrei kelnek útra a postán. Azt a Silk Road fórumozói mellett a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) drogpolitikai szakértői is megerősítették a kérdésünkre, hogy a postai terjesztés bevett dolog, a dealerek jelentős rutinnal rendelkeznek abban, hogyan kell a kábítószert ártalmatlannak látszó módon becsomagolni és postázni.
A módszer lényege, hogy kettős laminált zacskóba csomagolnak mindent, gondoskodnak róla, hogy a csomagoláson kívül se maradjon kábítószer-maradvány, mivel a keresőkutyák rendszerint nem is az árut, hanem az ilyen szennyeződéseket szagolják ki, és ha nagyobb küldeményről van szó, akkor méretre-tömegre megegyező tartalmat jelölnek meg rajta, szükség esetén egyéb ballaszttal is kitömik.
A TASZ szerint idehaza leginkább a dizájnerdrogok és hivatalosan tiltott szernek még éppen nem minősülő kábító hatású anyagok forgalma a jellemző. A nemzetközi postaforgalmat ellenőrző Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előtt sem ismeretlen a postai drogterjesztés: a nemzetközi postai forgalmat kockázatelemzés alapján, az EU-n belüli forgalmat pedig szúrópróba-szerűen ellenőrzik. Idén eddig 46 esetben találtak a röntgenezés és kutyás vizsgálat után felbontott gyanús küldeményekben kábítószert, elsősorban Dél-Amerikából és Ázsiából érkező kokain és dizájnerdrog-szállítmányokat – tudtuk meg Suller Attilától, a NAV vám- és adóügyi szóvivőjétől.
Ennek alapján azonban elképzelhető, hogy a Silk Road szállítmányai Magyarországra is gond nélkül eljutnak, a NAV fogásai ugyanis a hagyományos kokain- és szintetikusdrog-termelő régiókból származtak, amelyeket egyébként a hatóság is megkülönböztetett figyelemben részesít. Az oldal hazánkba is szállító népszerűbb dealerei (a regisztrációnál ki kell választani a célországot) rögtönzött felmérésünk alapján főleg az EU-s országokban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Belgiumban és Németországban tevékenykednek, de az USA-ból is lehet Magyarországra rendelni.
Az elfogott küldeményekről maga a NAV sem tudja, hogy azokat Silk Roadon rendelték-e, hiszen ez a csomagról önmagában megállapíthatatlan. Az oldal a forgalom legnagyobb részét egyébként az USA-n belül bonyolítja le, a terjesztők több fele amerikai vagy kanadai, és csak kisebb részük szállít az EU-s országokba a Carnegie Mellon adatai szerint. A lebukás pedig még akkor sem garantált, ha a csomagot elfogják a hatóságok: a terjesztők hamis címről postáznak, a megrendelő ellen pedig azon kívül, hogy a nevére és címére érkezett egy drogszállítmány, más bizonyíték hiányában nem lehet eljárást indítani.
A Silk Road lebukott szállítmányokról szóló fórumos beszámolói is erről szólnak: aki bíróság elé került, azért ítélték el, mert vallomást tett, de a – természetesen ellenőrizhetetlen – beszámolók szerint olyan helyi drogdealer is megúszta a kalandot, akinek egy kilós herointömböt tartalmazó csomagját fogták el a postán. Természetesen a lebukott megrendelő legjobb esetben is egy igen kellemetlen beszélgetésre számíthat a rendőrséggel vagy a vámhatóság munkatársaival.
A postai drogterjesztéssel kapcsolatos macska-egér játékot jól jellemzi annak az egykori UPS-alkalmazottnak a beszámolója, aki a Silk Road témába vágó fórumán adott tanácsot a terjesztőknek, és részletesen elmondta, mikor és hol ellenőrzik a cégnél USA-n belüli küldeményeket. A csomagküldős fórumozó szerint teljesen megszokott, hogy amikor kinyitják egy-egy UPS-es csomagszállító gép rakterét, dől belőle a fűszag. A nagy magasságban ugyanis az ultraibolya sugarak felmelegítik a teherszállító gépek rakterét, és a nem megfelelően becsomagolt cannabis-szállítmányokból kifolyik az olvadt hasisgyanta.
A torrentoldalakhoz hasonló lehet a netes drogpiac
A Silk Road diadalmenete, úgy tűnik, egyelőre töretlen. Idén tavasszal a DEA ugyan letartóztatta egy hasonló, szintén a Tor mögött működő, kisebb szájt, a Farmer’s Market üzemeltetőit, de náluk nem Bitcoinban, hanem hagyományos fizetőeszközökben lehetett megtéríteni az áru ellenértékét. Az oldal 2007 és 2009 között működött, és a két év alatt nagyjából a Silk Road egyhavi forgalmának megfelelő áru fordult meg rajta. Az Egyesült Államokban jelenleg a vényköteles és hamisított gyógyszereket forgalmazó illegális webáruházak miatt zajlik vizsgálat a két nagy csomagküldő szolgálat, a FedEx és a UPS ellen, ami még jóval a Silk Road alapítása előtt, 2005-ben kezdődött.
A Silk Roaddal időről időre foglalkozik a média, de ezek a beszámolók rendszerint csak rácsodálkoznak a működésére. Egy YouTube-ra felkerült ausztrál tévériport szerint a Silk Road idén nyáron került be az ottani köztudatba, de a műsorban nyilatkozó rendőrségi szakértő is beismeri, hogy igazából fogalmuk sincs róla, ki állhat a vállalkozás mögött, és mit lehetne tenni ellene.
November végén a brit Daily Mail számolt be róla, hogy bizony már a sussexi partiarcok is postán rendelik az Ecstasyt, mert „sokkal biztonságosabb, mint egy szakadt parkolóban vásárolni”, miközben a hely rendőrség a Silk Road létezéséről sem tudott. A Carnegie Mellon tanulmánya egyenesen odáig megy, hogy mivel a hatóságoknak nem sok esélyük van a szájtot védő technológiával szemben, lehet, hogy érdemesebb lenne az ellene való küzdelem helyett inkább a drogprevencióra fordítani az erőforrásokat.
Van benne valami, hiszen a deep weben illegális árukat és tartalmakat forgalmazó közösségek a kisebb-nagyobb drogterjesztőktől, fegyverkereskedőktől kezdve a kalózszoftverekkel vagy gagyi Louis Vuitton táskákkal csencselőkön át a már említett pedofilokig békésen élik világukat. Könnyen lehet, hogy ha a Silk Road üzemeltetői egyszer lebuknak, akkor az adóhatóság fogja meg őket, a szájton keresett horribilis összegeket ugyanis valahogy tisztára kell mosniuk. Még akkor is kérdéses persze, hogy a működésüket összefüggésbe lehet-e majd hozni a weboldallal, így aztán lehet, hogy bár előbb-utóbb börtönbe kerülnek, soha nem tudjuk meg, ki volt valójában az oldal nevében kommunikáló Dread Pirate Roberts és bűntársai.
Az pedig nagyon is valószínű, hogy kábítószeres e-kereskedelem ellen most ugyanolyan szélmalomharcba bocsátkoztak a hatóságok, mint amilyen a fájlcserélők elleni küzdelem: ha a Silk Road megbukik, nyilván indul majd helyette másik, az elődje hibájából tanuló, még tökéletesebb szájt.
Tovább:
A Player férfias karácsonyához
A legfrissebb cikkekhez
December legjobban járt videojátékaihoz