A Szovjetunió látványprojektjei ma már elhagyatottan lebegnek a tengeren. De mik ezek? És miért nem foglalkozik velük senki?
A Szovjetunió hidegháborús projektjei mai szemmel nézve leginkább egy pénzégetőhöz hasonlítanak. Vegyük például a Buran űrsiklót, ami az amerikai Space Shuttle mintájára készült. A Buran minden szempontból modernebb volt az amerikai vetélytársánál: 1988. november 15-én kétszer kerülte meg a Földet, méghozzá pilóta nélkül. Ez volt a szovjetek csúcstechnológiás űrsiklójának első és egyben utolsó küldetése, mivel a projekt fenntartása túl drágának bizonyult. Sokak szerint az aránytalanul költséges Buran-projekt volt az, ami beverte az utolsó szeget a Szovjetunió koporsójába
A Buran jelenleg a Kazahsztánban található a bajkonuri űrrepülőtéren pihen használaton kívül.
2019-ben két magyar srác beszökött az orosz fennhatóság alá tartozó központba, hogy lefilmezzék az elhagyatott űrsiklót és az Enyergija hordozórakétát. A szigorúan őrzött katonai létesítményben végül elfogták őket, majd a KGB utódszervezete, az FSB megkezdte a kihallgatásukat. A magyarokat végül elengedték, de a bázison készült fotókat és videókat törölték az eszközeikről, csak pár felvételt sikerült megmenteniük.
A Buran tehát egy hangárba került, hogy aztán szépen lassan az enyészeté váljon, egy másik látványprojektnek viszont sokkal szomorúbban alakult a sorsa.
A tengeren bolyongó szörnyetegek
Az ekranoplánok voltak talán a legmenőbb szerkezetek, amik a Szovjetunió technológiai felsőbbrendűségét próbálták demonstrálni a nyugati világ felé. Ezek az elsősorban katonai használatra tervezett járművek se nem repülők, se nem hajók nem voltak. Az ekronaplánok a víz vagy akár a föld felszínén, nagyon alacsony magasságban siklottak úgy, hogy nagy nyomású gázt szorítottak a rövid szárny és a felszín közé. Erre csak haladás közben voltak képesek, tehát álló helyzetben nem tudtak lebegni.
Mindezek ellenére a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organization) hivatalosan hajóként jegyezte ezeket a járműveket.
Hadászati szempontból kifejezetten praktikusak voltak az ekronaplánok, mivel menet közben nem értek a vízhez, így a vízalatti műveleteket érzékelő szonárok nem voltak képesek felderíteni őket. Nem véletlen, hogy a szovjetek úgy tervezték ezeket a gépeket, hogy alkalmasak legyenek nukleáris rakéták szállítására és bevetésére is.
Az ekronaplánok fenntartása egy idő után túl drágává vált, ami miatt az állam egyszerűen csak elengedte a kezüket. Ez nem metafora, hanem szó szerint ez történt: ezeket a monstrumokat egyszerűen csak a Kaszpi-tengeren hagyták, mivel már az is túl drága volt az összeomló Szovjetuniónak, hogy kihalásszák és rendszerezzék őket. Így fordult elő, hogy ősszel Oroszországban a tenger partra sodort egy hatalmas ekronaplánt.
Íme, a helyszínen készült videó:
Kiemelt kép: Getty Images