86%-ban vasból van, a napos oldalán 1500 Celsius-fok is lehet, ezen a hőmérsékleten pedig minden kőzet és fém megolvad.
Egy nemzetközi kutatócsoport – a Német Űrkutató Központ (DLR) Bolygókutató Intézete irányítása alatt – felfedezte az eddig ismert legkisebb, pehelysúlyú (exo)bolygót* a Naprendszeren kívül:
a GJ 367 b jelű kőzetbolygó a Föld tömegének 55%-a, átmérőjének pedig 72%-a,
a kutatók szerint pedig nagy sűrűsége miatt feltételezhető, hogy a bolygó vasból álló belső maggal rendelkezik,
becsléseik szerint 86%-a lehet vas.
A GJ 367 b egyébként a Földtől 31 fényévnyi távolságra található, 7,7 óra alatt kerüli meg anyacsillagát, a GJ 367 nevű vörös törpét, amely nagyjából fele akkora, mint a Nap, emellett jóval hűvösebb és kevésbé fényes.
* Az exobolygók a Naprendszeren kívüli, idegen csillagok körül keringő bolygók, felfedezésük pedig azért kiemelt jelentőségű a kutatók számára, mivel ezeken elképzelhető az élet.
A DLR vezető szakembere, Kristine Lam szerint
az ominzus bolygó felfedezése egy lépéssel közelebb viheti az emberiséget a „második Föld” megtalálásához,
ugyanakkor semmiképpen sem lehet második Föld, mivel nagyon nagy mértékű sugárzásnak van kitéve, 500-szor erősebbnek, mint a Föld – a GJ 367 b felszíni hőmérséklete azon az oldalon, amely állandóan csillaga felé fordul, elérheti az 1500 Celsius-fokot, ezen a hőmérsékleten pedig minden kőzet és fém megolvad.
A GJ 367 b felfedezéséhez használt módszer segíthet a megfelelő jelöltek feltárásában
Mintegy negyed évszázaddal az első exobolygó felfedezése után a kutatók egyre precízebben tudják megállapítani az égitestek jellemzőit, ezáltal több információt szereznek különböző változataikról.
A gázóriásokkal ellentétben a Földhöz hasonlatos sziklás világok jóval mérsékeltebb hőmérsékletűek és fontos összetevőket tartalmaznak, például folyékony vizet és oxigént. Bár nem minden kőzetbolygó élhető, de Lam szerint
„a kisebb égitestek keresése és típusuk meghatározása segíthet megérteni, hogyan alakultak ki, mi tesz élhetővé egy bolygót és segít megállapítani, vajon egyedülálló-e a Naprendszer”.
(Forrás: Science, MTI, a kiemelt fotó illusztráció; forrás: Getty Images)
Ez is érdekelhet: