A kibervédelmi megoldásokat forgalmazó Maxvalor szakemberei a hozzájuk beérkező visszajelzésekből összeszedték a négy legjellemzőbb tévhitet kibertámadásokról való vélekedésről, ezek mindegyik pedig rávilágít arra, hogy a felhasználói tudatosság növelése az informatikai védekezés egyik sarokpontja.

#1 „Egyszerű felhasználóként biztonságban vagyok, a hackerek a nagyobb halakra vadásznak”

A mai napig sokan úgy gondolják, hogy az internet méretéből adódóan kizárt, hogy célpontokká váljanak, vagy ha így is lenne, nincs olyan értékes adat a birtokukban, amit a hackerek ellophatnának. Valójában csak idő kérdése, hogy az ilyen szemléletű felhasználókra a támadók lecsapjanak.

A mai online bűnözők ugyanis már automatizált robotok segítségével szondázzák a világhálót, és válogatás nélkül mérnek csapást a védelem nélkül használt eszközeinkre.

#2 „Nincs szükségem biztonsági programokra, hiszen nem látogatok gyanús oldalakat”

Sokak szerint a józan ész is elegendő ahhoz, hogy biztonságban tudják az internetre kapcsolt eszközeiket a rosszindulatú programoktól, vírusoktól, spamektől, adathalászattól, személyazonosság-lopástól és az online támadásoktól. Ez igaz is többek közt az e-mail mellékletek, kockázatos webhelyek, valamint a felugró hirdetések esetén, hiszen az ezek mögött megbúvó veszélyt valóban nem nehéz felismerni. Ugyanakkor bőven akadnak a világhálón olyan típusú rosszindulatú támadások – például jól ismert weboldalak mögé bújtatott fertőző kódok –, amiket nem könnyű felismerni.

Az online biztonság nagyon hasonló az autóvezetéshez: sokszor elég ésszel, a potenciális veszélyekre odafigyelve kormányozni az autónkat, de nem mindig kiszámítható, hogy a forgalomban körülöttünk lévők mire készülnek. Így a támadás bárhol, bármikor és bárkivel szemben elindulhat, függetlenül attól, milyen oldalakat látogat.

#3 „Erős jelszavakat használok, így védettek a fiókjaim”

Általános ajánlás minden felhasználónak, hogy erős jelszót állítson be, mert minél bonyolultabb, annál nehezebb azt feltörnie egy hackernek. Számos weboldal addig nem is enged tovább, amíg nem teljesítjük ezt a feltételt.

Ezek az összetett jelszavak mindazonáltal komoly kényelmetlenséget jelentenek: meglehetősen nehéz megjegyezni őket, ezért vagy papírra írjuk fel, vagy rosszabb esetben a számítógépünkbe, ami végső soron így növeli a fiókunkhoz való illetéktelen hozzáférés kockázatát.

A legtöbb internetfelhasználó nem bajlódik a bonyolult jelszavakkal, hanem inkább könnyen megjegyezhető változatokat használ, ráadásul több, akár banki fiókhoz is ugyanazt – egészen biztosan meglepődsz, ha megtudod, mik voltak a legnépszerűbb jelszavak 2021-ben Magyarországon, és úgy általában globális szinten.

#4 „Ha megfertőzik a gépem, biztosan észreveszem”

Ez régen valóban így volt, többnyire bosszantó felugró ablakok jelezték, ha vírus került a számítógépünkre. Mára azonban annyit fejlődtek a kiberbűnözők módszerei, hogy a legtöbb esetben egy átlagos felhasználó észre sem veszi, hogy rendszerét spamkampányok vagy összehangolt online támadások lebonyolítására használják.

A mai rosszindulatú szoftvereket úgy építik fel, hogy a hagyományos vírusirtó termékek ne legyenek képesek felismerni és lenyomozni azokat, ezért úgy kerülhetnek személyes adataink a bűnözők kezére, hogy azt észre sem vesszük.

Ezek megkerülik a védelmi programok észlelőrendszereit és a háttérben futnak, hitelkártyaadatokat és fiókbejelentkezéseket figyelnek, és egy átlagos felhasználó számára semmilyen látható nyomot nem hagynak maguk után. 

(Fotó: Getty Images)