Egy asztrofizikus és egy idegsebész közös tanulmányt jelentettek meg a témával kapcsolatban.
Alberto Feletti a veronai egyetem idegsebésze és Franco Vazza a bolognai egyetem asztrofizikusa közös tanulmányban vizsgálják az emberi agy és az univerzum között fennálló szerkezeti hasonlóságokat.
Frontiers in Physics folyóiratban publikált cikkben a kutatók a saját szakterületük ismereteit összehasonlítva próbálják feltárni a legmeglepőbb egyezéseket.
Feletti szerint a galaxisok kozmikus hálózata és az emberi agy neuronhálózata között meglepő hasonlóságok vannak, például az, hogy mindkét szerkezet nagyjából ugyanolyan komplex módon, hasonló rendezőelv szerint szerveződik. Az agyunk becslések szerint 69 milliárd idegsejtből áll össze, míg az univerzumunk általunk megfigyelhető része legalább 100 milliárd galaxisból. Ezek a galaxisok lazán összefűzve hálót alkotnak, csakúgy, mint az idegsejtek az agyban.
A galaxisok a világegyetem tömegének nagyjából 30 százalékát teszik ki, a fennmaradó 70 százalék sötét energia. Érdekes módon pont ez az aránypár érvényes az agy tömegeloszlására is: az agyunk mindössze 30 százalékát teszik ki ugyanis az idegsejtek, a maradék 70 százalék pedig nem más, mint víz.
A kutatók kiszámították mindkét rendszer spektrális sűrűségét is. Ez egy kozmológiában gyakran alkalmazott technika, így szokták tanulmányozni a galaxisok térbeli eloszlását. Az elemzés kimutatta, hogy az emberi agy és az univerzumunk sűrűsége az arányokat tekintve nagyjából hasonlóan oszlik el, csak nyilván nagyon más léptékkel.
Az egyes csomópontokból származó fürtök és kapcsolatok száma szintén furcsa módon hasonló volt.
– állapította meg Feletti és Vazza.
A tanulmány szerint egyértelmű, hogy a két szerkezet hasonló fizikai elvek szerint rendszereződik, ez pedig azért nagyon érdekes, mert mind az agyunkra, mind az univerzumunkra merőben más erők hatnak.
(Futurism; kiemelt kép: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Úgy sejtik, nem földönkívüliek hagyták a utahi sivatagban a rejtélyes fémoszlopot
Nem tudni, hogy került oda a 3-3,5 méter magas installáció.
Az első kolóniák üvegkupolás városokban élhetnek majd a Marson
Egészen addig, amíg a bolygót nem sikerül terraformálni.
