Szokatlan eseményre kaptunk meghívót a napokban, olyanra, ahol az újságíróknak kellett melózniuk, és nemcsak annyit, hogy kérdeznek másfelet. Falat kellett rakni téglából, amit az építőipar szerelmeseiként egyáltalán nem bántunk, pláne, mert előtte már csomó mindent megtudunk magáról a tégláról és az építési módjáról is.

A helyszín a Schulek Frigyes technikum volt, ahol tanulók társaságában először egy bő félórás rapidképzést kaptunk a rapid technológiáról. Azt eddig is sejtettük, hogy a mai tégla már pont olyan, mint amilyet Mezopotámiában rakosgattak ie. 3000 környékén, az viszont meglepő, hogy a technológia ezen a téren is folyamatosan fejlődik.

Ezért aztán csúnyán lábon lövi magát, aki nem él a legújabb falépítési technikával, ami gyorsabb is és olcsóbb is a korábbiaknál.

Haladjunk sorjában. A szervező Wienerberger elméleti ismeretekkel vezetett be a Porotherm Rapid technológia előnyeibe. Ezzel a téglával felére csökkenthető a falazási idő a hanyományosokhoz képest, de a megfelelő végeredményhez érteni kell az építés módját.

Kiemelten fontos az alapozás és az első sor szerepe. Megfelelő sűrűségű alapra kell rakni az első téglasort, és a megfelelő időzítéssel. Értelemszerűen az alapnak vízszintes síknak kell lennie, nem ez az a művelet, amivel időt kell spórolni, mert utána az egész felépítmény bánja.

Ha ez rendben, jöhet a kritikus fontosságú első sor. Valójában a 14 kilós téglákat Lego-kockaként illeszthetjük egymás mellé, viszont minden elemnél, majd később a teljes első sornál ellenőrizni kell, hogy valóban a helyére került-e. Tökéletes fal nem létezik, a támpont ezért a külső falfelület, aminek teljesen síknak kell lennie (belül a kisebb, milliméteres hibák könnyen eldolgozhatóak), illetve felül vízszintesnek, mert ugye jön rá a többi sor. Ott már nem kell minden sornál ellenőrizni, szép nyugiban, odafigyelve épülhet a fal. Részben ebből adódik a gyorsaság. Azért nem kell állandóan ellenőrizni, mert

a téglák a felfekvő felületükön síkra csiszolva kerülnek ki a gyárból, így azok, mint két asztallap, tökéletesen egymásra helyezhetők az új sorokban. Kevesebb kötőanyagra van szükség, amit ráadásul egyszerűbb is használni, így gyorsabban épül a fal.

De nem csak a gyorsaság számít. A rapid technológiás fal építése jóval kevesebb vizet igényel, így környezetbarátabb is. Míg a habarcsos technológiával egy átlagos méretű, 100 négyzetméteres családi ház falazatának elkészítéséhez 4200 liter vízre van szükség, a Porotherm Rapid Dryfix ragasztóhabos technológia esetén ez mindössze 8, azaz nyolc liter.

A vízhasználat jelentős csökkentésén kívül kevesebb az anyag, a szállítás és a munkaerő költsége is, ugyanis nem kell a habarcshoz szükséges rengeteg anyagot megvenni és elszállítani – amivel önmagában 70 százalékos megtakarítás érhető el –, a fal pedig gyorsabban épül.

Míg a hagyományos habarcsos technikával durván egy hónapig épül egy 100 m²-es családi ház, a rapid technológiával ez két hét.

És tágabbak a lehetőségek is: a habarcsot el kell felejteni +5°C alatt, míg a Dryfix hab tökéletesen működik -5°C-ban is. Persze a hab felviteléhez is kell gyakorlat, de láttuk a mestertől, hogy ha ez megvan, akkor tényleg nevetségesen egyszerűen és gyorsan húzhatók egymásra a sorok, az építési mód kis túlzással tényleg csak abban különbözik a Legótól, hogy ez nagyobb.

A Porotherm tégla a szerkezete révén kiváló hőszigetelő, így akár további külső hőszigetelés nélkül is megfelel az előírásoknak, és ha a vízszigetelés rendben van, akkor rendkívül tartós is. Ezen belül az X-therm téglák a speciális, X-alakot formázó vékonybordás szerkezetükről kapták a nevüket, ahol a hőnek hosszabb utat kell megtennie, ezzel javul a hőszigetelő-képessége, míg a Thermo téglák belső üregeibe kőzetgyapot szigetelőanyagot tesznek. Más trükk is van, például

az agyagba fűrészport kevernek, ami az égetéskor elég, így aprócska légbuborékok keletkeznek már magában a tégla anyagában is, és mint tudjuk, a levegő is kiváló hőszigetelő.

Ezért aztán valóban jó minőségű és tartós házakat lehet építeni a modern téglákból, akár két hét alatt is, nyilván a megfelelő szaktudás birtokában. De éppen a szaktudás garantálása érdekében van a cégnek több, az építkezés teljes folyamatát segítő szolgáltatása.

Ma már nem kérdés az energiahatékonyság kulcsszerepe, ezzel már a tervezéstől kezdve számolnak. Ha pedig már tervezéskor számolunk az anyagárral, a munkadíjjal, az építési és egyéb költségekkel is,  már korántsem biztos, hogy az az olcsóbb megoldás, ami elsőre annak  tűnt.

És a szükséges szaktudás – pláne előzetes tapasztalatok birtokában – azért elsajátítható. Az egy délelőttöt igénybe vevő rapid képzésen is nagyon sok mindent tanultunk áthidalókról, sarokelemekről, helyes fűrészelési és illesztési módokról, a lézeres vízszintmérés fortélyairól – valójában jó részüket le sem írtuk, mert szétfeszítenék e cikk kereteit. Zárjuk tehát azzal, hogy akárcsak a teljes fal szempontjából az első sornak, a házépítés szempontjából a tervezési fázisnak kiemelkedő a szerepe, mert körültekintően, jól átgondoltan hosszú távra szóló, minőségi házakat építhetünk.

Ez is érdekelhet: