A kutatók szerint az ausztrál bozóttüzekben egymilliárd állat lelte halálát, és a lángok magyarországnyi területet perzseltek fel. A katasztrófa "tüzes ébresztő volt a klímatudománynak".

Benjamin Sanderson klímatudós, az egyik tanulmány szerzője kiemelte, hogy "a klímatudománynak sokkal jobb munkát kell végeznie", ha el akarjuk kerülni, hogy a jövőben a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák felkészületlenül érjenek. "Minél gyorsabban melegszik a bolygó, annál valószínűbb, hogy meglepetések érnek minket".

A klímamodellek – az olyan szimulációk, amelyek felhasználják az összes rendelkezésre álló információt arról, hogy mi befolyásolja bolygónk éghajlatát – segítenek elsősorban megfejteni, hogy milyen hatásai vannak a Föld felmelegedésének. Ezek jó képet adnak az éghajlat bizonyos aspektusairól, például a globális hőmérsékleti változásokról, de a tüzek kérdése sokkal összetettebb. Azt ugyanis számos körülmény, a csapadék, a szél, a talajborítás és a népsűrűség is befolyásolja, csupa olyan szempont, ami növeli a tűz kockázatát, táplálja és terjeszti a tüzet.

– mondta Sanderson, aki abban látja a megoldást, hogy egyetlen szimuláció helyett – ami a legvalószínűbb forgatókönyvet próbálja elkészíteni –, inkább több ezernyi különböző forgatókönyvet gyártanak a jövőre. "Ez a sok ezernyi változat teljesen lefedheti azt is, hogy legrosszabb esetben mi történhet." A kutatók szerint pedig az erdőtüzekkel és rendkívüli időjárással is kalkuláló legrosszabb forgatókönyv megismerése egyre fontosabb lesz, ahogy a Föld éghajlata olyan irányba tolódik, amit még nem ismerünk.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: Nature Climate Change, MTI. A kép illusztráció)