Nem akarunk túl nagy szavakat használni, de ez óriási dolognak tűnik.
Néhány éve a bioüzemanyagoktól várták sokan az áttörést – hamar kiderült azonban, akár katasztrófához is vezethet, ha pl. a kukoricából nem élelmiszert készítenek, hanem üzemanyagot, annyi termőterület pedig nincs a bolygón, hogy mindkettőre jusson elég.
Ettől függetlenül európai uniós direktíva írja elő, hogy 2020-ra az üzemanyagok legalább 10%-ának biológiai eredetűnek kell lennie. A jelenlegi bioetanol és biodízel előállításához elsősorban első generációs biomasszát használnak, vagyis ehető alapanyagokból készítik.
Ebben hoz nagy változást a Leuveni Katolikus Egyetem belga kutatóinak és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpont magyar kutatóinak, Korányi Tamásnak és Szarvas Tibornak a módszere:
egy új technológiával cellulózból és lignocellulózból állítottak elő biobenzint, vagyis olyan anyagokból, amelyek emberi fogyasztásra nem alkalmasak.
Nagyon jól hangzik, de itt még nincs vége:
az eljárást közvetlenül beépítették működő petrolkémiai finomítói folyamatokba, tehát nem kell hozzá új infrastruktúrát kiépíteni.
Eddig a cellulóz nagy léptékű kémiai átalakítására nem állt rendelkezésre megfelelő technológia, ezért áttörést hozhat az új módszer.
Ha a részletek is érdekelnek, az MTA oldalán van egy leírás ábrával és sok képlettel.
(Forrás: MTA)
