Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.
Az ENSZ-konferencián már folyik a vita a méhek és egyéb beporzókra vonatkozó új irányelvekről, amelyek között szerepel a rovarirtók használatának csökkentése, fokozatos kivezetése. A változás szükségessége nyilvánvaló:
az élelmiszernövények több mint 80 százalékának szüksége van a beporzásra, ám az elmúlt években jelentős hanyatlásnak indultak a beporzópopulációk világszerte.
Németországban 75 százalékkal, Puerto Ricóban még nagyobb arányban csökkentek a populációk az elmúlt 25 évben. A kormányok különböző módon reagáltak erre, az Európai Unió tagállamaiban például betiltották a széles körben használt neonikotinoid hatóanyagú rovarölőket, míg Brazíliában, a világ egyik legnagyobb élelmiszer-exportáló államában feloldották a rovarirtók használatát.
Stefanie Christmann, a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója öt éven át tesztelte „alternatív beporzókkal való gazdálkodás” nevű gyakorlatát. Ennek lényege, hogy a termőföldeken minden negyedik művelt sávban virágzó növényeket neveltek. A beporzók megtelepedését pedig segítették például oly módon, hogy a földben fészkelő méheknek öreg fákat helyeztek el, vagy üreget vájtak a földbe, a közelben pedig napraforgót is vetettek, egyfajta szélfogóként.
Az előnye, hogy még a legszegényebb országokban is meg lehet ezt valósítani. Nem kell hozzá semmilyen felszerelés, technológia, csak a vetőmagokba kell befektetni.
Akár egy mobiltelefonon továbbított képekkel be lehet mutatni, hogyan kell csinálni. A tiszta monokulturális földekkel szemben pedig ez a gyakorlat meglepő eredményeket hozott a gazdáknak, és növelte a térség biodiverzitását. A termőnövényeket ugyanis jóval hatékonyabban porozták be a méhek, kevesebb volt a kártevő, valamint mennyiségben és minőségben is növekedett a termés.
Ez is érdekelhet: