Ezzel nem csak magunk alatt vágjuk a fát.
Évente mintegy 229 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelentése szerint, ha pedig nem hoznak hatékony intézkedéseket a hulladék és a fő szemétforrások megfelelő kezelése érdekében, 2040-re ez az érték megkétszereződhet.
NEWS: Over 200,000 tonnes of #plastic leaking into the Mediterranean each year – IUCN study https://t.co/Msxaj2EmeQ #ClosethePlasticTap @IUCN_Med @IUCN_Plastics pic.twitter.com/jkt6Zl2afG
— IUCN (@IUCN) October 27, 2020
A teljes szemét 94%át rosszul kezelt hulladékból származó mikroműanyag adja. Ha egyszer belekerült a tengerbe, mikroműanyag, vagyis 5 milliméteresnél kisebb részecskék formájában az üledékbe kerül.
A tereptanulmányokból származó adatokon és az IUCN tengeri műanyaglábnyomot vizsgáló metodológiáján alapuló jelentés becslése szerint a Földközi-medence körül 33 országból származik a műanyag.
Legek...
- Egyiptom évi mintegy 74 ezer tonnával, Olaszország évi 34 ezer tonnával, Törökország évi 24 ezer tonnával a legtöbb szemetet engedi a Földközi-tengerbe, nagyrészt a nagy mennyiségű rosszul kezelt műanyag és a nagyszámú tengerparti lakosság miatt.
- Fejenkénti leosztásban azonban Montenegró (évi 8 kg/fő), majd Albánia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia (évi 3-3 kg/fő) juttatja a legtöbb hulladékot a tengerbe.
- Az elsődleges mikroműanyagokból – olyan műanyagból, mely már eleve apró részecskék formájában kerül a tengerbe – mintegy 13 ezer tonna kerül évente a vízbe. A kerékabroncsokból származó por teszi ki az ilyen hulladék legnagyobb arányát (53%I, ezt követi a textilhulladék (33%), a kozmetikumokból származó mikrogyöngyök (12%) és műanyaggömbök (2%).
A jelentés szerint a hulladékkezelés, elsőként a szemétgyűjtés fejlesztése játszhatná a legnagyobb szerepet a hulladékszivárgás csökkentésében.
A vizsgálat kiemeli, hogy...
évente csaknem negyedével, több mint 50 ezer tonnával lehetne csökkenteni a Földközi-tengerbe kerülő hulladék mennyiségét, ha a legjobb globális gyakorlatnak megfelelően fejlesztenék a hulladékkezelést a 100 legszennyezőbb nagyvárosban.
A műanyagszennyezés hosszú távú károkat okozhat a szárazföldi és vízi ökoszisztémában és a biodiverzitásban. A tengeri állatok beleakadhatnak vagy lenyelhetik a műanyagszemetet, végül kimerültség vagy éhezés következtében pusztulnak el. Ráadásul a műanyagból különböző kémiai anyagok, például lágyítók vagy égésgátlók kerülhetnek a környezetbe, amelyek mind az ökoszisztémára, mind az emberi egészségre károsak.
Eközben...
Létrehoztak egy szuperanyagot, ami hatszor gyorsabban bontja le a műanyagot
A kutatók is meglepődtek az eredményen, ugyanakkor szerintük ez csak rész siker az egyik legjelentősebb környezeti probléma ellen vívott harcban.
(Forrás: The Guardian, MTI, fotó: Getty Images)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
