Az éghajlatváltozással összefüggő hőhullámok károsíthatják a rovarok spermáját, és csaknem teljesen terméketlenné tehetik őket. A folyamat sajnos minket is érint.
A Nature Communications című folyóiratban 2018-ban publikált tanulmány szerint az öt napig tartó hőhullámnak kitett kukorica-kislisztbogarak (Tribolium castaneum) spermatermelése 75 százalékkal csökkent, míg a nőstény egyedekre hatástalan volt a laboratóriumban végzett kísérlet.
Az első hőhullám nyomán felére csökkent a hímek által nemzett utódok száma, majd egy második – tíz nappal későbbi – hőhullám gyakorlatilag sterilizálta a rovarokat.
A szakemberek szerint a hőhullámnak kitett hímek hím utódai rövidebb ideig éltek, és nem jeleskedtek az utódnemzésben. A szakemberek azért választották vizsgálatuk alanyául a bogarakat, mert négyszázezer fajukkal nagyjából az egynegyedét teszik ki a világon ma ismert állatfajoknak, vagyis a rovarpopulációk drasztikus hanyatlásának jelentős hatásai lehetnek a környezetre.
Noha a lisztben tanyázó rovarok számának csökkenése jó hírnek tűnhet, az már kevésbé, hogy a náluk észlelt tendencia a tápláléklánc felsőbb szintjein is érvényes lehet, vagyis akár az ember esetében is. Matt Gage, a Kelet-angliai Egyetem biológusa szerint
„évszázadok óta tudjuk, hogy a hímek nemzőképessége érzékeny a hőre. Gyakorlatilag az történik, hogy felmelegítjük a bolygót, ami megakadályoz bennünket a szaporodásban.”
A Demography című folyóiratban 2018-ban publikált tanulmány szerint a fogantatások száma alacsonyabb a hőhullámok idején, és ennek nem az az oka, hogy a hőség hatására „megváltozik az emberek szexuális magatartása”.
Gage szerint sokkal inkább arról lehet szó, hogy a sperma károsodik a forróságban, ami genetikai károsodáshoz vezethet, és csökkenti a sikeres terhesség esélyét. Rossz hír, hogy az éghajlatváltozás hatására a hőhullámok várhatóan egyre gyakoribbá válnak, aminek jelentős következményei lesznek az emberek és az állatok egészségére egyaránt.
Ez is érdekelhet:
Űrhajósok vizeletét hasznosítanák a holdbázis építésénél
Európai kutatók a vizeletben lévő karbamidot lágyítóként alkalmaznák a holdbázis betonjában. Már meg is kezdték a szükséges teszteléseket.
