Ökológiai katasztrófa fenyegeti Dubrovnikot, Korcula, Mljet, Vis és Šolta szigetét, valamint a Peljesac-félszigetet és az Adriai-tenger déli részét az Albániából érkező több tonna szemét miatt, amelyet az erős déli szél hatására az áramlat sodor ki a partokra.
A hulladék nagy része pedig műanyag, ami pedig még tovább fokozza a probléma súlyosságát, ezeknek a lebomlási ideje ugyanis több száz év, közben pedig szennyezik a földet, a vizeket és pusztítják az élővilágot.
A legnagyobb gond az egyszerű műanyag zacskókkal és palackokkal van, ugyanis nem elég, hogy iszonyú lassan bomlanak le, de az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskéket a halak és bizonyos madarak tápláléknak vélik. Így ezeket az állatokat megfojthatják, a nagyobb élőlényeket a gyomrukba kerülve ölhetik meg, tehát a probléma több téren is pusztít – ráadásul ránk sincs jó hatással.
Horvátország egyébként már többször kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen megfelelő lépéseket az ökológiai katasztrófa elhárítása érdekében az Adriai-tengeren, úgy tűnik, nem sok sikerrel. Mert bár Albánia aláírta a Barcelonai Egyezményt – a Földközi-tenger melletti országok megállapodása tengerük környezetvédelmének összehangolására, elsősorban a szénhidrogén- és hulladékszennyezés ellen –, az onnét érkező szemét mennyisége nem csökken.
Albániának egyébként érdemes lenne betartania és alkalmaznia az uniós jogszabályokat, mert három éve felvételi kérelmet adott be az Európai Unióhoz. A Földközi-tenger esetében – amelynek része Adria – egyébként tényleg óriási a baj:
Meghökkentő számok arról, hogy milyen sok a műanyag a Földközi-tengerben
A számok pedig nem hazudnak.
(forrás: MTI, Facebook)
