Az Index októberi cikke és videója nyomán irányult megint a figyelem a volt óbudai gázgyár területéről a Dunába szivárgó szennyezésre. Azért megint, mert a szennyezés régóta ismert – mi is beválogattuk Magyarország legszennyezettebb területeit bemutató cikkünkbe –, mivel azonban a magas vízállás akadályozza a szivárgást, a probléma alacsony vízállásnál látványos, amilyen most is volt.

Az ügyben az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága előtt számolt be Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, aki elmondta, hogy vizsgálatuk szerint a Duna vize nem szennyezett, de a partfalból szennyező anyagok – naftalin, arzén, benzol és benzolszármazékok – szivárognak.

Az NKM Földgázszolgáltató Zrt. képviselőjének tájékoztatójából kiderült, hogy a kármentesítés a becsült érték meghatározásával folytatódhat, ezt követően közbeszerzési pályázatot írnak ki a kivitelező kiválasztására.

A partfalból a káros anyagok kifolyását a magas vízállás akadályozza, ezért az

csak alacsony vízszintnél jelent veszélyt.

Hasznos Gábor, az Agrárminisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának kármentesítési referense elismerte, hogy az eljárás régóta húzódik, mivel a szennyezés kiterjedését és mértékét, terjedési irányait, kockázatait csak ütemezetten lehetett felmérni a 22 hektáros területen, a területen álló ipari műemlékek és a területhasznosítás bizonytalansága is nehezíti, de elmondta, hogy

de hátráltatta a területhasznosítás bizonytalansága is, hiszen a beavatkozást ez is befolyásolja.

Hasznos Gábor közölte, hogy országszerte 885 kármentesítés zajlik, az érintett területek között pedig olyan is van, ahol a privatizáció utáni tulajdonosok csődje és a tulajdonviszonyok összekuszálódása nehezíti a rendezést. Szorgalmazta egyúttal a zöldmezős beruházások szigorítását, és közölte, hogy Ausztriához vagy Németországhoz hasonlóan a kormány olyan helyekre irányítaná a beruházásokat, ahol már kiépült az ahhoz szükséges infrastruktúra.

(Forrás: MTI, fotó: Wikimedia)