Ha hosszú útra elektromos járművel akarunk menni, válasszuk a vonatot. A fővárosban viszont már a villanyautó is alternatíva.
Elektromos autók már a századfordulón is voltak – no nem annyira a XX-XXI., mint a XIX-XX. század fordulóján –, és most kezdenek megint elterjedni. Immár jelentős, akár másfél milliós állami támogatás is kérhető egy új villanyautó vásárlásakor, ez csak újabb löketet adhat az amúgy is lendületben lévő villanyautózásnak.
Ahhoz, hogy tényleg a belsőégésű motoros kocsik alternatívájává váljanak a villanyautók, fontos az infrastruktúra fejlesztése is. A magyarországi tervek között a gyorsforgalmi úthálózaton ötven kilométerenként telepített gyorstöltőállomások is szerepelnek, és bár ez még odébb van, Budapesten például már egészen jó a villanykút-ellátottság. Nem árt azonban tudni, hogy a gyártók nem egyféle szabványt használnak, így ha egy elektromosautós leapadt akksival meglát egy kutat, még nem biztos, hogy onnan áramot is tud juttatni az autójába.
Ahogy az sem, hogy ezt gyorsan megteheti: az utcai töltőknek csak egy kis része olyan gyorstöltő, amely nagyjából húsz perc alatt nyolcvanszázalékosra tölt (ezeket szokás villámtöltőnek is hívni, bár a villám szó nem annyira szerencsés egy elektromos szerkezetnél), a többségnek úgy hat-nyolc óra kell. Arról, hogy hol találhatók utcai töltőoszlopok, talán ez a legjobb lista: a helyszín mellett látható az is, milyen teljesítményű, és milyen szabványú a töltő (csak arra figyelj, hogy a listában a cégek nem nyilvános töltőállomásai is szerepelnek, de ezt fel is tüntetik).
Open Charge Map - Browse Charging LocationsAz utcai töltőkön kívül otthon vagy a munkahelyi mélygarázsban, a normál elektromos hálózatról is tölthetők a villanyautók, egy éjjeli vagy teljes munkaidős periódusban akár teljesen is. A több kilowattos áramfelvétel a háztartási gépekhez viszonyítva jelentős, átszámítva viszont két-három liternyi benzin árát kell kifizetni száz kilométernyi villanyautózásért, amivel a biciklin kívül nem nagyon tud versenyezni egyetlen egyéni közlekedést szolgáló jármű sem.
További spórolási lehetőség, hogy a villanyautók után nem kell a még mindig sokszor súlyadóként emlegetett gépjárműadót és cégautóadót sem fizetni, ahogy regadót és átírási illetéket sem. Zöld rendszámos járműveknek pedig sok városban, például Budapesten sem kell fizetniük a parkolásért, ami akár évi sok százezer forintos tétel is lehet. Jól hangzik, hogy a zöld rendszámosok egyébként a buszsávban is közlekedhetnek, csak sajnos ez nem igaz.
Ne csak pénzügyi takarékoskodásról beszéljünk azonban: a villanyautók szén-dioxid kibocsátása nulla (abszolút értelemben persze csak akkor, ha a villamos energiát is környezetbarát módon állítják elő), míg egy belső égésű motoros autó 120 grammos, viszonylag alacsony kibocsátással számolva, átlagos, évi 20 ezer kilométeres futásteljesítménnyel számolva egy év alatt 2,4 tonna szén-dioxidot termel, és akkor még nem beszéltünk más gázokról.
Egyelőre nagyságrendileg ezer villanyautó van forgalomban nálunk, de nagyon felfelé ível a grafikon, az pedig a fentiekből is látható, hogy városon belüli közlekedésnél már most is jól használható – mellesleg élvezetes – választás az elektromos autó.
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
