A PSA megvette az Opelt, de ennek semmi köze ahhoz, hogy a Peugeot 3008 és az Opel Grandland X műszakilag azonos. És ezzel nincs is semmi gond.
Ha egyik kedvenc műfajod a céltalan ide-oda kóricálás, sikító gumival kanyarrekordöntés és sebesség/idő-javítás minden méteren, akkor rossz hírünk van: elmúlni látszik az idő, ahol az autóra élvezeti tárgyként lehet még tekinteni. Egyre inkább nagyobb lesz a jelentősége a telefon-autó kompatibilitásnak, mint annak, hogy milyen autómárkát dob ki a autómegosztó app vagy mivel jön értünk az önvezető robot. Az autógyártás jövőképébe elektromos Porschéket és önvezető Teslákat vizionálunk, az oda vezető utat pedig elhulló autómárkák sírkövei fogják szegélyezni.
Egy autómárkával megint majdnem kevesebb lett
A General Motors mintha szándékosan, autóipari trollként nyírná ki emblematikus kocsijait: nincs már Saab, sem Pontiac, és a Chevrolet sem forgalmazza modelljeit Európában. Ha innen nézzük, az Opelnek tulajdonképpen szerencséje van, hogy a PSA időben vásárolta fel őket, és a kommunikációs osztályon most nem sírógörccsel a torkukban írják az Opel-nekrológot, hanem azon agyalnak, hogyan magyarázzák el a következő Opeleket.
Az Opel-jövő olyan Peugeot-alapú modelleket hoz, mint amilyen a Grandland X. És ez nekünk jó.
Kompakt, vagány, terepjárós megjelenésével kiválóan illeszkedik abba a szegmensbe, amit ma csak városi SUV-nak szokás nevezni. Külleme, tapintása, még az illatai is simán hozza az Opeltől elvárt minőséget, az utcán látva eszembe nem jutni mutogatni, hogy itt ez az Opel, ami valójában Peugeot. A magunk részéről megy a virtuális hátbaveregetés az összes Opel-dizájnernek, olyan pontosan illeszkedik az az Astra-Insignia tengelyre, mintha kezdetektől fogva Opelt akart volna mindkét gyár, csak a végén sütötték rá, hogy legyen belőle Peugeot is.
Hibátlan a beltér minden szeglete, feketeöves Opel-felhasználók számára nem lesz ismeretlen terület a középkonzol, az okostelefon-tükrözés itt is pazarul megy iOS-ről és Androidról. A hátfájósok külön értékelik az egyre több Opelben elérhető ortopédiailag tesztelt üléseket, amik thai szalonok fürge kezű hölgyeit megszégyenítő ügyességgel nyomkodják a szükséges pontokat a hátunkon.
A városi SUV-használat kimutatható velejárója, hogy összkerékhajtásra valójában semmi szükség sincsen.
Bőven megteszi egy jól megtervezett elsőkerék-hajtás, amit az Opelnél (és a Peugeot-nál is) azzal tesznek okosabbá, hogy egy forgókapcsolóval a talajviszonyok függvényében állíthatjuk a kipörgésgátló érzékenységét. Ennek hála nehéz kifogni a Grandlandon, a téli síeléshez sem kell Subarut bérelni. Mondani is felesleges, hogy az előnyök között sorakoztatható fel az alacsonyabb fogyasztás, ezzel a megoldással lényegesen kevesebb üzemanyag fogy, mintha mind a négy kerékre kellene a motornak hajtást juttatni.
Hibrid még nincs, de lesz
Nincs ok pánikra, az 1,2-es benzines és az 1,6-os dízel príma motor, mindkettő elég teljesítményt tud, pontosan 130 és 120 lóerőt jelent ez számokban (a kisebb benzines tud többet). Végsebességben és gyorsulásban nincs nagy különbség a két autó között, a 300 Nm nyomatékű dízelt jobb volt vezetni, nem kiugró a teljesítménye, hatalmas erejű előzéseket nem ezzel fogunk művelni, de mindennapi kényelmes autózáshoz tökéletes, és még automata váltóval is kérhető.
A sajtóúton akkora távokat nem sikerült egyik verzióval sem lefedni, hogy hosszútávú következtetéseket vonjunk le a fogyasztásról, a katalógusadat hat liter a benzinesnél, 4,7 a dízelnél. Kezeljük ezeket fenntartásokkal. Rövidesen érkezik majd egy 180 lóerős csúcsdízel, de mi sokkal jobban vágyunk a hibridre, ha már az Opel azt harangozta be, hogy öt éven belül a kínálat nagy részét hibrid és elektromos modellekkel fedi le.
Kéne vagy nem kéne?
Hatmillió alatti indulóárával egy Grandland X simán jobb vétel lehet, mint egy Astra. Arról nem is beszélve, hogy ilyen méretű SUV-ja az Opelnek eddig nem is volt (ha csak a valamivel testesebb Antarát nem soroljuk ide), ezért borítékolható, hogy olyanok is felkaphatják a fejüket mostantól az Opelre, akik eddig más márkáknál nézelődtek. A közvetlen rokon Peugeot-nál konzervatívabb megjelenésű, nem kell megszokni a különleges kormányhelyzetet és középkonzolt.
Már csak egyetlen kérdést kéne tisztázni: ha eddig olyan szépen megoldották a névadást az Opelnél, ez a Grandland X hogy a fenében illeszkedik a sorba? Csak reménykedni merünk benne, hogy az Astra és Insignia helyett a jövőben nem a Plainland és Longland vonal megy tovább.