Az rendben is van, hogy nem vertük bucira szerencsétlen amatőröket, ma már nehéz bárkit legyalulni, pláne egy átlagos képességű magyar válogatottnak. De azért egy kétgólos siker nem volt irreális elvárás. Persze azok után, hogy az északírek ellen vezetésről kaptunk ki itthon, a három pont jónak számít.

Az biztos, hogy senki sem így tervezte ezt a meccset, az elején például Dibusznak hatalmasat kellett védenie, hogy ne kerüljön előnybe a feröeri gárda, amely sokkal jobb volt, mint amire bárki számított. És el se fáradt. Nehéz megmondani, hogy a hideg, a műfű, vagy a fáradtság okozta az impotens játékot, de tény, nem brillíroztunk egy amatőr csapat ellen. Viszont legalább a visszatérő Szalai Ádám győztes gólt szerzett, és immár négy pontunk van. A Hoffenheim centere egyébként a 21. percben, egy méterről paskolta be a labdát, szóval legalább megérte visszacsábítani.

Utána volt még néhány helyzetünk, Dzsudzsák szabadrúgása, Tőzsér bombája és Nikolics közeli helyzete is veszélyes volt, ha csak az egyik bemegy, nem lenne picit sem keserű a szánk íze. Na és tagadhatatlan, bármennyire is igazságtalan, ha ezt az eredményt Pintér vezetésével érjük el, sokkal keserűbbek lennénk. Mondjuk vele nem szereztünk volna pontot Bukarestben.

Annak ellenére, hogy közel sem játszottunk olyan meggyőzően, mint Romániában, felmerül bennünk a kérdés: vajon hét pontunk lenne, ha néhány héttel korábban nevezik ki Dárdait? Alighanem.

• Feröer-szigetek–Magyarország 0–1 (0–1)
• Tórshavn, Tórsvollur Stadion. V: Kulbakov (fehérorosz)
• Feröer: Nielsen – V. Davidsen, Nattestad, Gregersen, Naes – S. Vatnhamar (Sörensen, 81.) Benjaminsen, Holst (Bartalsstovu, 69.) – Olsen, Hansson – Edmundsson (Hansen 76.)
• Magyarország: Dibusz – Simon K., Juhász, Kádár, Korhut – Gera, Varga J., Tőzsér (Kalmár, 73.), Dzsudzsák – Szalai (Priskin, 84.), Nikolics (Fiola, 46.)
• Gól: Szalai (21.)

(Fotó: MLSZ Facebook-oldal)