A siker számos összetevőből áll. Kell egy csapat, megfelelő ötlet, stratégia, kitartás, fogadóképes kereslet és anyagi háttér is. A szerencsén kívül.
Az igazi ötletgazdák tudják, hogy ideáik életciklusa véges, számuk pedig végtelen, hiszen világszerte számos emberben születnek meg zseniális ötletek. (És akkor nem beszéltünk a közepesekről, a megvalósíthatatlanokról vagy az értéktelenekről.) Számos nagyszerű ötlet kudarcát az okozza, hogy túl korán születnek meg, s ezzel megvalósulásuk esélye a lehetetlen szintjére csökken. Az emberi elme csodálatos világa ennek ellenére az első értelmes gondolat megszületése óta álmodozik a repülésről, vagy a végtelen űr meghódításáról. Szerencsés együttállás esetén megfelelő időben a lehetőségek találkoznak az emberi problémákkal, igényekkel, és az ilyen ötletek nagy eséllyel megvalósulhatnak.
Az ötletkidolgozás
Ha az ötlet elég jó, érdemes elgondolkozni, ha másért nem, agytornának kiváló. Továbblépve végezzünk egy kis kutatást, hogy mennyire valós problémára találtunk megoldást, hányan foglalkoznak már jelenleg is hozzánk hasonló gondolatokkal. A pesszimisták ilyenkor azt gondolják, „mások már úgyis kitalálták”, az optimisták pedig azt: „nem is értem, ez miért nem jutott még másnak eszébe”. Legyünk inkább realisták, és kutassunk gondosan az interneten!
Tegyük fel, hogy ötletünk továbbra is kiállta a próbát. Vessük papírra, vázoljuk fel barátainknak, meséljük el olyanoknak, akiknek adunk a véleményére! Ha nagyon bonyolult, nehezen körvonalazható, érdemes átgondolni újra, hiszen az igazán sikeres ötletek általában egyszerű megoldást kínálnak egy problémára.
Keressünk minél szélesebb felhasználói bázist, valódi vásárlókat! Ne próbáljunk megváltoztatni alapvető emberi működéseket és igényeket nyakatekert logikájú válaszokkal, ne akarjunk problémát felépíteni a megoldásunkhoz!
A kitartás és a jó ötlet gyümölcse
Egy startup-versenyen közepesen szerepelt ötletet dédelgető ismerősömet majdnem kinevették, mert mindössze négymillió forintot kért a befektetőktől sportolóknak tervezett találmánya megvalósításhoz. A speciális réteg igényeit kiszolgáló eszközt mára számos sportoló használja, az ötletgazda talált az induláshoz megfelelő pénzt és befektetőt, most éppen piacot keres világszerte, és sikeresen van túl a második tőkebevonáson is. Senki sem fogadott rá annak idején, most sikeres ember, mert mindig vannak kitartó ötletgazdák.
Csapatépítés
Egy átlagos amerikai startup maximum két–három emberrel jut el odáig, hogy ötletét befektetők előtt prezentálja. Az ötletgazda feladata az induló csapat kialakítása, s ez egyáltalán nem kis felelősség, hiszen a siker múlhat rajta. Attól függően, hogy milyen feladatokat kell megoldanunk, úgy válasszunk társakat, hogy minden feladatra legyen hozzáértő emberünk, vagy ha közösen kitalált ötletről van szó, osszuk meg a feladatokat a képességek alapján! Ne ijedjünk meg attól, ha kezdetben nincs zseniális grafikusunk vagy marketingesünk, korai fázisban legtöbbször szükségtelen egy teljesen működőképes csapat.
A tervezési fázisban egészen más kompetenciájú társakra van szükségünk, mint fejlesztés időszakában. Az igazán sikeres vállalkozások indulásánál kevesen fognak össze, ettől lesz a termék, szolgáltatás első verziója jól átgondolt és egységes logikát követő. Kevés emberrel könnyebb dolgozni, a prototípus kidolgozása is egyszerűbb feladat.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell a későbbiekben nagyobbra növekedni, nagyobb csapatot felépíteni azonban elegendő akkor, amikor már annyira megnövekednek a feladatok, hogy az alapítók már nem képesek azokat ellátni. A Google alapítói állítólag az első években egyáltalán nem vettek fel olyan embert, akit személyesen nem hallgattak meg.
A hazai startupok többsége már a kezdeti lépésekkor elaprózza magát, például ha az ötletgazda nem tud rendesen angolul, máris kell egy plusz ember, aki képes az ötletet prezentálni. Ha túl korán alakítunk céget, a kezdeti szűkös anyagiakat is nagyon hamar égeti el egy rosszul felépített startup.
Előbb a munka, utána a nagy csapat
Egy lelkes ötletgazdát meghallgatva eljutottunk a megvalósító csapatig. A prezentációban legalább hat–hét embert mutatott be, induló csapatként. A megszokott lista, grafikus, programozó is vagy kettő, dizájner… és egy feltűnően csinos szőke lány fényképe mosolygott rám a prezentációból. Meg is kérdeztem azonnal: – A barátnőd? Igen – hangzott a büszke válasz –, ő a pr-osunk. A projektből pedig még egy kódsor sem készült el.
Csak egy oldal
Ha megtettük az első lépéseket, érdemes újra végiggondolni, hogy a meglevő ötlet, a körvonalazódó csapat és anyagi lehetőségek reményében meddig juthat el. Logikus persze, hogy egy webes rendszer megfelelő programozó nélkül sosem készülhet el, de egy projekt kompetenciahiányai legtöbbször csak akkor derülnek ki, ha gondosan áttekintjük, milyen szakértelemre is van szükségünk.
Fontos, tehát, hogy megfogalmazzuk az ötletből kinövő terméket, szolgáltatást, annak célpiacát, vásárlóit, az igényt, ami miatt létrejött. Legyen elképzelésünk arról, hogy ötletünk üzleti alapokra helyezhető-e, illetve milyen üzleti koncepcióval működtethető a későbbiekben! Tekintsük át a konkurenciát, és gyanakodjunk, ha egyáltalán nem találtunk hasonlót sem!
Legfontosabb talán, hogy egy mondatban foglaljuk össze a lényeget, definiáljuk a projektet mindenki számára érthető formában! Ha ezekből a gondolatokból összeáll egy oldalnyi anyag, javítgassuk, finomítsuk olyan szintig, hogy bárki számára elfogadható bemutatkozó anyag kerekedjen belőle!
Legyen benne leírva pontosan, hogy körülbelül mennyi pénzből, milyen időtávban valósítható meg, illetve milyen távon térül majd meg a befektetés, a projektre áldozott munka! Az egész anyag bele kell férjen egy oldalba, mert az ún. „one pager” utána könnyedén elküldhető befektetőknek, leendő partnereknek. Persze az sem baj, ha angolul is elkészül egy ilyen, mert ennyi ideje mindenkinek adódik, ha egy picit is érdeklődik a téma iránt. Ennél hosszabb anyaggal viszont még a kitartóbbakat is könnyű elijeszteni.
Cél nélkül nincs esély
A napokban találkoztam egy zseniális projekttel, amely az augmented reality világában ért el látványos eredményeket, az elkészült videójuk ígéretes és rendkívül látványos. Kérdezem az ötletgazdát, hogy ki a célközönség, és mit szeretnének vele elérni. A válasz kis tétovázás után érkezik: "hát még épphogy elkezdtünk kutatni ebbe az irányba, még fogalmunk sincs, mire lesz jó a történet..." Megfogalmazott célok nélkül hihetetlenül nehéz lesz bármire is jutni.
Mire jók a mentorok?
Ha túljutottunk az első pár lépésen, jöhetnek a versenyek, mentorok és a tanácsadók. Ha az ötletünket már képesek vagyunk elmesélni röviden, kettő–öt percben magyarul vagy angolul készíthetünk egy rövid prezentációt is belőle, látványosabbá és átláthatóbbá téve a legfontosabb üzeneteinket.
A versenyekre enélkül ne is gondoljunk, mert a zsűri felkészületlenségünket semmiképpen sem fogja díjazni. A gyakorlatlan előadók többsége nagyobb hallgatóság előtt még azon dolgokról sem képes rögtönözni, amivel évek óta foglakozik, érdemes egy kicsit gyakorolni mondandónkat.
Versenyek előtt, alatt és után legtöbbször okos szakértők, mentorok tanácsai kérhetjük ki, vagy kaphatjuk meg kéretlenül is. Érdemes ezekre a tanácsokra odafigyelni, sőt azokat akár be is építeni a saját projektünkbe, mivel a mentorok többsége már saját bőrén tapasztalta meg a siker és a kudarc élményét. A kapcsolat azért is fontos, mert a későbbiekben a mentorokból befektetők, partnerek, üzleti együttműködők lehetnek, a projekt számára oly fontos kezdeti lépéseink megalapozóiként.
A mentorok többsége tapasztalt vállalkozó, ne gondoljuk azt, hogy mi majd jobban fogjuk csinálni úgyis, mint ők. Már csak azért sem, mert a kudarc ugyan pontosan ugyan olyan fontos tapasztalat, mint a siker, de az is hasznos lehet a jövőnk szempontjából, ha elkerüljük a buktatókat egy jó tanács megfogadásával.
Ha többen is próbálnak eltéríteni céljainktól, azt szintén érdemes megfogadni, és újratervezni. A mentorok gondolatai és kritikái fontos visszajelzések, hiszen független, kívülállóként jobban rálátnak a projektre. Az alapok felépítéséhez szinte nélkülözhetetlen a gyenge pontjaink és erősségeink felmérése, ebben segíthetnek a rengeteg projektet látott, szakavatott emberek. Az alapokra építkezve később döbbenünk majd rá, hol kellett volna kritikusabbnak lennünk, hol rontottunk el valamit. Szerencsés esetben ez csak kisebb korrigálással kijavítható, rosszabb esetben egy projekt bukását is előrevetítheti.
Kell a segítség
Kiváló eredményeket ért el néhány éve egy startup a versenyeken, technológiája újszerű volt, és mindenki fantáziát látott benne. A fejlesztés befejezésekor nem rendelkeztek semmilyen elképzeléssel, hogy miként is keressék meg a célközönségüket, miként kommunikálják a felhasználóik felé a szolgáltatást. Néhány hónap működés alatt sem sikerült igazi válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Összehoztam a csapatot két szakértővel, akik elmondták, mit kellene megváltoztatni. Mások valószínűleg sosem kérdőjelezték meg a projekt igazi életképességét; nem változtattak. Májusi az utolsó bejegyzésük az egyébként kiváló, de nem használt oldalon. Az ötletgazdák tévedhetetlenségének a mítoszát tíz startup közül kilenc cáfolja bukásával.
Tovább:
A legfrissebb cikkekhez
A Startvonal-sorozat többi cikkéhez
Startup-finanszírozáshoz: pénz van bőven