Ha sikeres akarsz lenni, fejleszteni kell a kompetenciáidat. Menj elé a kihívásoknak, keresd a nehézségeket, és mindenkinél jobb leszel!
A kompetencia szó komplex fogalmat takar, gyakorlati, hasznosítható tudást, cselekvési alkalmasságot, problémamegoldási képességet jelent. A kompetencia a száraz, tárgyi ismeretekkel szemben tevékenységorientált fogalom, mert akcióhoz kötődik. A kompetencia az arra való képesség és hajlandóság, hogy a tudást sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. Éppen ezért az igazi kompetenciák megszerzése gyakorlati terepen zajlik. Az utóbbi években a kompetenciák, a kompetenciafejlesztés szerepe felértékelődött, hiszen a munkahelyek egyre komplexebb és cizelláltabb kihívások elé állítják a munkavállalókat, ahol a puszta szaktudás már régen nem elég.
Ahol hibázhatsz is
Ebből következően az utóbbi években a kompetenciafejlesztő tréningek egyre népszerűbbé váltak. Az ilyen tréningek elősegítik a tudatosságot, az önismeret fejlődését, jó esetben terepet adnak a gyakorlati tapasztaláshoz, és inkubátorhelyzetet teremtenek, ahol szabadon lehet hibázni. Éppen ezért viszont sokszor súlytalanok is maradhatnak, ha a tréninget nem követi valós próbatétel.
A kompetenciát ugyanis – a fogalom lényegi jelentéséből adódóan –, nem lehet mesterségesen előállítani, az igazi kompetenciafejlesztés területe maga az élet, ami sokkal bonyolultabb, kiszámíthatatlanabb, esetlegesebb, mint azt egy-egy esetszimulációban modellezni lehetne. Pusztán tréningektől várni a megváltást hiú ábránd, de a tanmedence jó kezdet arra, hogy a mély vízbe is bele merd vetni magad. Az előbbi gondolat nyomán feltételezzük, hogy az igazi edzőtábor maga az élet, ahol érdemes abban a tudatban szerepelni, hogy a nagypályás verseny már zajlik. Lehet, hogy még csak a medence szélén toporogsz, a megfelelő időre várva?
Mi is az a kompetencia?
A kompetencia készségek és képességek együttesét jelenti, melyek segítségével valaki problémamegoldásra képes egy adott területen, jelenti továbbá az illetőnek azt a hajlandóságát is, hogy a probléma megoldásra való képességét alkalmazza és kivitelezze. A fogalom magában foglalja az illető tudását, tapasztalatait éppúgy, mint személyes adottságait. A kompetencia a döntést, kivitelezést, megvalósulást szolgáló képességrendszer. (Forrás: Wikipédia)
Lépj ki a komfortzónádból!
Egy mondás szerint az élet ott kezdődik, ahol a komfortzónád véget ér. A kényelmetlenséget viszont ritkán választja az ember önként, nagyfokú tudatosság és stratégiai életszemlélet szükséges ahhoz a belátáshoz, hogy a fejlődés és a nagyobb perspektíva miatt érdemes a komfortzónán kívül minél több időt eltölteni. Az önmagunkon való felülkerekedés már csak azért sem egyszerű, mert a legtöbb ember alapvetően szeret a kisebb ellenállás felé hajlani, és a kényelem, a biztonság legalább olyan erős motivátor, mint a kihívások keresése. A kompetenciák viszont a kiélezett, kockázattal bíró helyzetekben fejlődnek leginkább, pont ott, ahova a leginkább félsz belépni, és ahol reális veszélye van a kudarcnak, tehát van tét.
Ha a munkahelyre úgy tekintünk, mint egy nagy kompetenciafejlesztő tréningre, akkor világos, ki az, aki sokat profitálhat a helyzetből, és a legtöbbet fejlődik. Persze az, hogy valaki milyen feladatokat kap, nagyban függ a munkakörtől, de a legtöbb munkahelyen alapvetően azért értékelik a vállalkozó szellemet, a proaktivitást és a plusz feladatok vállalását. A tréningek viszonylag egyszerű alapelveken működnek, a legfontosabb talán, hogy amennyit beleteszel, annyit is vihetsz haza (még akkor is, ha a profit nem feltétlenül anyagi javakban, hanem fejlődő kompetenciakészletben mutatkozik meg). Ha pedig a vállalásaid nem önkéntesek, akkor se felejtsd el: soha nem tudhatod, hogy a kínosnak tűnő feladat során megszerzett gyakorlati tudás mikor fog jól jönni.
Ne csak megúszni akard, legyél olimpikon!
Persze ha a munkahelyeden csak a túlélésre hajtasz, nem valószínű, hogy szívesen maradsz benn munkaidő után is egy-egy plusz projekt miatt. Ha az a cél, hogy megúszd az egészet, akkor mielőbb ki akarsz úszni a partra, és eszed ágába sem lesz újra és újra bemenni a mély vízbe, hogy a saját határaidat feszegesd (és fejleszd a kompetenciáidat). Ezzel a hozzáállással alapvetően nincs semmi gond, ha tisztában vagy azzal a triviálisnak tűnő, ám sokszor az illúziók áldozatává váló ténnyel, hogy így sosem leszel olimpikon. A sikernek ára van: aki hajlandó sokat és keményen edzeni, az egyre gyorsabban úszik majd. Még így sem biztos a siker – enélkül azonban elképzelhetetlen.
A különböző kompetenciák úgy működnek, mint az izmok. Ki kell fejleszteni őket, és folyamatosan edzeni. Ha nem dolgoztatod az izmaidat, egyszerűen elsorvadnak. Nem csak edzésben kell tartani őket, de a finom, professzionális, összehangolt használatukat is meg kell tanulni. Edzés közben az ember mentálisan is áthangolódik, és a lelki motivátorait is megtalálja.
Azok, akik birtokolják egy adott feladatprofillal összhangban álló kompetenciák készletét, tehát a megfelelően edzett izmokat, eredményesebb munkát képesek nyújtani, mint a hiányos kompetenciakészlettel (gyenge izomzattal) rendelkezők. Ahhoz, hogy a kompetenciáid fejlődjenek, új területeken kell kísérletezni, olyan helyzetekbe belemenni, ahol kilépve a megszokott mederből, létrejöhet az úgynevezett deutero tanulási helyzet, ahol azt tanulod, hogy hogyan tanulsz.
Langyos vízből az óceánba
Péter tizenhárom évig dolgozott ugyanazon a munkahelyen, ahol képességei és kiemelkedő tehetsége szinte egyáltalán nem tudott érvényesülni. A biztonságra, kiszámíthatóságra való törekvés olyan erősnek bizonyult, hogy csak akkor tudott lépni, mikor az már az élet kényszerítette.
A változás hirtelen jött erejétől felbuzdulva olyan munkahelyre jelentkezett, ahol hirtelen óriási, teljesen idegen kihívásoknak kellett megfelelnie. Az első ijedség után Péter hamar elkezdte élvezni a mély vízben úszást, és lassan olyan pozitív spirálba került, ahol egyre tudatosabban és bátrabban kereste a kihívásokat. Ma már el sem tudja képzelni, hogy egy munkahely csak az élet szükséges, de rossz velejárója legyen. Az erőfeszítések és a jól megérdemelt sikerek sportemberré tették, és egész személyiségét átformálták. A fő motivátor ebben a szemléletben már nem a pénz, a siker vagy az elismerés, hanem maga a kihívás.
Kényelmen túl, megfeszülésen innen
Fontos, hogy ha fejlődni szeretnél és tudatosan keresed a kihívásokat, igyekezz egy kicsit komolyabb célokat kitűzni, mint amit kényelmesnek érzel, de ne legyenek túlzott elvárásaid, mert a kudarc könnyen elveszi a kedved a további kísérletezéstől (itt jól jönne némi önismeret)! A túl magasra elvárásnak megvan az a veszélye is, hogy túlzott frusztrációt okoz, és nem tudod majd az energiáidat kellőképpen összpontosítani. Ha viszont alacsonyra lövöd be a szintet, akkor nem vagy rákényszerítve arra, hogy az összes erőforrásodat koncentráld, és kellően megfeszülj, így a fejlődés és a sikerélmény mértéke is kisebb lesz. Ahogy az életben minden területen, itt is fontos, hogy fokozatosan haladj, és ha eddig nem edzettél, akkor ne akard hirtelen hosszában átúszni a Balatont.
Ahhoz, hogy tudatosan át tud gondolni, milyen kihívások segíthetik leginkább a fejlődésedet, és juttathatnak új kompetenciákhoz, érdemes akár egy rövid fejlesztési tervet is összeállítani. Ez persze nem azonos a sok munkahelyen kötelező éves fejlesztési tervvel, de ha úgy érzed, jól jönne egy edző, és jó viszonyban vagy a főnököddel, akkor akár a segítségét is kérheted. A kihívások tudatos keresése mellett fontos, hogy képes legyél hosszú távon is motiválni magad. Miközben egyre nehezebb és nehezebb terepeken is képes vagy helyt állni, ne felejtsd el élvezni az egész versenyt. A kihívást kereső emberek érdekesek, izgalmasak, és egyszerűen klasszak. Kell ennél jobb motivátor?
Tovább a:
Legfrissebb cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
A modern polihisztorokhoz – Patchwork-karrier