1992-ben, éppen harminc éve gördült le a szentgotthárdi gyártósorról az első magyar Opel Astra, ami a rendszerváltozás utáni korszak igazi népautója lett. A magyar autógyártást újra beindító Astrák pedig már veteránkorba léptek.
Harminc évvel ezelőtt, 1992. március 13-án, pénteken a szentgotthárdi gyár zsúfolásig megtelt vendégekkel és a sajtó képviselőivel, hogy szemtanúi legyenek annak, ahogy Antall József miniszterelnök legördíti a sorról a modern idők első magyar személyautóját. Szinte biztos, hogy láttad már az erről készült képet, de a magyar Astra harmincadik születésnapján, ami egyben a vadonatúj, hatodik generációs Astra hazai premierje is volt, a márka képviselői elárultak néhány érdekességet a kezdetekről, ezekből idézünk fel a következőkben.
Hogyan jött Magyarországra az Opel?
A magyarországi autógyártás ma már senkinek nem újdonság, de a rendszerváltás előtt éppen olyan tiltott dolognak számított, mint például a szabad határátlépés. A nyolcvanas évek végén, amikor elindult a demokratizálódási folyamat, amely az első szabad választásokhoz vezetett, szinte havonta röppentek fel hírek a lehetséges magyarországi autógyártástól, több nyugati márkát is hírbe hozva. Nem véletlenül, a KGST munkamegosztásában ugyanis Magyarországnak az autóbusz- és teherautógyártás, az Ikarus és a Rába jutott, az autógyártás csak álom maradt. Az erről szóló hírek ezért éppúgy a rendszer kereteit feszegették, mint a demokráciához vezető politikai lépések.
A nyolcvanas évek végén az Opel a motorgyártó kapacitását tervezte bővíteni, és tudatosan a közép-európai régióban keresett ehhez megfelelő helyet, hiszen az itteni alacsonyabb gyártási költségek nyilvánvaló előnyöket jelentettek. A térség azonban olyan ismeretlen terep volt, amely az előnyök mellett jócskán rejtett kockázatokat is. Az Opel ezért független szakértőktől rendelt egy olyan tanulmányt, amely ezeket az előnyöket és kockázatokat tette mérlegre. A több országra kiterjedt kutatás eredménye az lett, hogy a nyolcvanas évek végén egyértelműen a piacgazdaság kiépítésében előrébb tartó Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb környezetet egy ilyen beruházáshoz.
A magyar autógyártás felélesztése
De hogyan lett a motorgyárból magyar autó? A magyar kormánnyal folytatott megbeszéléseken éppen magyar részről vetődött fel egy autógyártó üzem létrehozásának ötlete. A felvetést az Opel vezetői érdeklődéssel fogadták, az importautókat ugyanis akkoriban még jelentős vám és illeték sújtotta, ezért egyértelmű előnyöket ígért a hazai gyártás. A szentgotthárdi projekt ezért kibővült egy személyautógyárral, amely elsősorban a magyarországi piacra termelt. Az erről szóló megállapodást 1990 júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői.
1990 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik nagy attrakciója volt, hogy ott hivatalos kiállítóként megjelent az Opel az akkori teljes modellpalettával, a szögletes Corsától, a Kadetten, a Vectrán és a szenzációs Calibrán át az Omegáig. Az Opel anyavállalata, a General Motors ezzel együtt egy budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Opel a kereskedelmi cégen kívül egy gyárat is létrehoz Magyarországon. Az importőrt 1991-ben jegyezték be, és még januárban megkötötték az első tíz márkakereskedői szerződést, közülük többen ma is működnek,
a szentgotthárdi gyártás pedig jelentősen hozzájárult az Opel mai napig tartó sikeréhez.
Az Opel magyarországi jelenlétének mégis az volt a legemlékezetesebb pillanata, amikor 1992. március 13-án Antall József miniszterelnökkel a volán mögött legördült a gyártósorról az első magyar autó, az első Opel Astra. Mégsem ez volt az első Astra, amit Antall József vezetett. Nem szerette az ehhez hasonló szerepléseket, és mivel akkor már két éve miniszterelnök volt, és a pozíciója betöltése alatt nem vezetett, attól tartott, hogy kijött a gyakorlatból.
Antall ezért kért egy német gyártású Astrát, amivel gyakorolhatott a nagy esemény előtt.
A rendőrautótól a versenygépig
A magyar Astrának két emlékezetes különkiadása is volt: rendőrautóként és versenyautóként is ismerheted ezt a típust. A magyar gyár történetében mérföldkőnek számított az Astra rendőrautó, ami több mint száz ponton tért el a szériamodelltől, és ezeket a módosításokat a gyárban hajtották végre, ezért a 938 autót teljesen átalakítva adták át a rendőrségnek. Az Astra Kupa versenyautója is hazai Opelből, magyar tervek alapján készült, több újságíró kollégánk is ezzel a száz lóerős géppel kezdte autóversenyző pályafutását.
Veteránkorba lépett
Az első magyar Astrát az Opel a Közlekedési Múzeumnak ajándékozta, és az 1,6 literes, 75 lóerős motorral szerelt fehér ötajtós rendszeresen megjelenik a márka neves eseményein. 2012-ben a saját kerekein gördült le az akkor még működő múzeumból a szentgotthárdi gyárba, ezért mostanra 878 kilométert mutat az órája. A legutóbb öt éve láttuk, akkor a huszonötödik születésnapjára a gyárba utaztunk, ahol a mai napig az Opel, majd a Stellantis más márkái számára is készülnek a háromhengeres benzinmotorok, jövőt adva a magyarországi üzemnek. A magyar Astrából 80 835 darab készült, és kevesen tudják, de utána még 4404 darab Vectrát is összeszereltek nálunk.
Igaz barátja, Opel Astra – így hirdették az autót, aminek az 1,4 literes motorral szerelt alapváltozata harminc évvel ezelőtt 998 500 forintba került, és rövidesen az egyik legnépszerűbb új autóvá vált a magyar piacon. Az, ahogyan Antall József miniszterelnök levezeti az első Opel Astrát a gyártósorról, ikonikus képe lett a rendszerváltás időszakának. A márka a szentgotthárdi gyártásnak, és persze a jól eltalált Astrának is köszönheti, hogy a mai napig a legnépszerűbb az országban, több mint 525 ezer példány fut belőle a hazai utakon. Ha nem neked, akkor egy barátodnak, ismerősödnek, rokonodnak biztosan volt vagy van Opelje, talán épp egy magyar Astra.
(Forrás, képek: Opel)
Ez is érdekelhet: