A jelenlegi töltési tarifák mellett elektromos autóval nagy távolságokat sietősen megtenni semmivel sem olcsóbb, mintha benzines vagy dízel kocsival mennénk.
A téma szempontjából ugyan lényegtelen, de gyorsan elmesélem sztorink hátterét. Tehát: Halottak napja táján a Rácz család körbe szokott zarándokolni az országban és meglátogatja a már nem élő rokonokat. Ezt a túrát többnyire élő rokonaink ottalvásos meglátogatásával is össze szoktuk kötni, de ebben a COVID-verte időszakban ezt most annyira nem erőltettük. Így egy nap alatt jártuk végig azt a pár temetőt, amit ilyenkor egy hétvége alatt szoktunk végigjárni.
A teljes útvonal: kis, Fejér megyei falunkból Budapesten át végig az M3-ason Debrecenig, onnan Hosszúpályi oda-vissza, majd a 4-esen egy kis kitérővel Mezőtúron át megint csak a fővároson keresztül haza. Összesen 645 kilométer a Google Maps szerint. 645 kilométer egy napra nem olyan nagy szám kocsival. Egy tank üzemanyag, a sok autópályával-autóúttal legfeljebb hét óra az úton, ha nincs forgalom.
Elektromos autóval persze tovább tart az út, mint dízellel vagy benzinessel, hiszen rá kell számolni a töltések idejét is. Márpedig úgy jött ki a lépés, hogy egy villanyautóval vágtunk neki, mert ezen a hétvégén pont nálam volt a Volkswagen ID.3 tesztautó.
Mehettünk volna ugyan a mi legsajátabb családi autónkkal is, de milyen autós újságíró az, aki kihagy egy ilyen ziccert, és nem próbálja le élesben, hogy teljesít egy nagy családi túrán az új villany-Volkswagen? Ami elvileg pont arra való, hogy ilyen nagy családi túrákra is megadja az elektromos autózás alternatíváját a tömegeknek?
Arról nem is beszélve, hogy elektromos kocsival sokkal olcsóbb autózni, mint dízellel. Vagy mégsem?
Indulás: reggel 8-kor, 90%-ra töltött akkumulátorral, mert az előző este kábé 40 százalékon álló akku nem volt képes teljesen feltöltődni egy éjszaka alatt. Hiszen normál 230 voltos konnektorról alapesetben 2,3 kW-tal megy a töltés, amivel az 58 kWh-s akkuval felszerelt ID.3 nagyjából egy teljes nap alatt tud újra feltöltődni. Az otthoni váltóáramú töltést akár 11 kW-ra is fel lehet tornászni, de ehhez megfelelő bejövő hálózati teljesítmény és kiépített villanyautó-töltő, úgynevezett Wallbox is kell.
Egy ilyen nagy utat szinte az összes mai elektromos autóval csak egyenáramú gyorstöltőknél meg-megállva lehet egy nap alatt lebonyolítani. Az egyetlen kivétel a Renault Zoe, amely 22 kW-tal képes tölteni a legelterjedtebb váltóáramú töltőoszlopokon is. De persze ez a teljesítmény is csak fele annak, amit a jellemzően 50 kW-os DC-töltőkről fel lehet venni az erre képes kocsikkal. Szóval aki siet, az DC gyorstöltőn tölt.
Az első rátöltést Hatvannál végeztük el, egy NKM-es (Nemzeti Közművek, a magyar állami szolgáltató, nekik van a legkiterjedteb hálózatuk) töltővel. A DC gyorstöltő a világ végén egy kicsivel túl, Hatvannak az autópályától legmesszebb eső ipari parkjában, a Decathlon logisztikai központjának parkolójában van. Félóra alatt a percenkénti 100 forintos tarifával 3200 forintért 19,89 kWh energiát vételeztünk, közben ittunk egy kávét a nem túl távoli benzinkútnál.
Hatvantól Debrecenig szinte végig 130 tempomattal nyomtuk, csak az M35-ös legvégén vettem vissza kicsit, 110-re, mert kezdett kijönni rajtam a range anxiety, ahogy a töltöttség szép lassan becsökkent 20 majd 15% alá. Itt egy MOL-kúton álltunk meg, ahol a Plugee nevű villanyautót-töltő szolgáltatás keretében a kútnál fizetett töltési csomagokból a legnagyobb, 40 kWh-s energiapakkot vettük magunkhoz, 6360 forintos áron. Az akku ezzel a rátöltéssel újra 90%-os állapotba került.
Az utolsó állomás (a Mezőtúron már töksötétben, a sírok között a cuppogó sárban a mobiljainkkal világítva, nagyapám sírját keresve hamisítatlan Halloween-hangulatban lezajlott temetőlátogatás után) Szolnok volt. Itt ugyan működik egy november 24-ig még ingyenes E.ON-töltő is a 4-eshez közel eső Auchan-parkolóban, de itt csak 22 kW-tal lehet tölteni. Így ismét egy NKM-töltőt kerestünk a mobilappon. A városközpontban lévő oszlopnál végül 6900 forint értékben vettünk 53,18 kWh energiát, a töltés jó egy órája alatt pedig megvacsoráztunk egy cuki kis pizzázóban.
Az M4-es autóúton tempomatos körülbelül 110-zel, a néptelen Budapestet gyorsan átszelve, az M1-esen 130-ra rakott tempomattal haladva végül valamikor este 11 után érkeztünk haza. 30%-os akkumulátorral álltam be az udvarunkba, így az útiköltségre még rájött 35 kWh jóféle hazai kisüsti villany, 43 forintjával, 1505 forintért.
Ez így mindösszesen 17 965 forint volt. Vagyis minden száz kilométeren 2785 forintot égetett el az ID.3. 360 forintos benzinnel ez 7,73, 365 forintos gázolajjal 7,63 literes fogyasztásnak felelne meg százon. Huhhh!
Az ID.3 fedélzeti számítógépe szerint a fogyasztás 20,9 kWh volt százkilométerenként. Bizonyára olvasók tízezrei kapják most fel a fejüket, hiszen akik a cikk olvasása közben fejben már összeadták a felhasznált energiamennyiségeket és elosztották a lefutott kilométerekkel, tudják, hogy az eredmény valójában 22,96 kWh/100 km lenne. Pedig nincs csalás, csak arról van szó, hogy az elektromos autók töltése meglehetősen komoly melegedéssel jár a töltőben is, az akkuban is. Ezt a töltés közben eltűnő energiát hívják töltési veszteségnek, ami simán elérheti a 15-20%-ot, de akár többet is! És persze ezt is a felhasználó fizeti ki.
Ez így már nagyon nem buli. Van a villanyautó, ami eleve jóval drágább egy hasonló méretű, teljesítményű dízelnél vagy benzinesnél. Van a vacakolás, a várakozás a töltésekkel, ami a klasszikus technika ötperces, sok száz kilométerre szóló tankolásaival szemben minimum negyedórákban de inkább félórákban mérhető időigényt jelent száz kilométerre. És ez a vacakolás a legelterjedtebb 43-50 kW-os DC gyorstöltőkkel töltve, autópályás használatban legalább 200-250 kilométerenként esedékes. És a hab a tortán a durván túlárazott gyorstöltői villany, ami egy korszerű erős dízelhez képest egy ilyen Golf méretű elektromos kocsinál autópályatempónál százkilométerenként körülbelül 30%-os többletköltséget jelent.
Ezt kellene ellensúlyozni a parkolási könnyítéseknek és az alacsonyabb fenntartási, karbantartási költségeknek (ami éves szinten pár százezer forintos spórolás az autó első éveiben). No meg persze ott van még a lélekmelengető tudat, hogy kevésbé terheljük a környezetet, mintha olajat égetnénk a motorban, hiszen a magyar energiamixben villannyal autózni jóval kevesebb CO2-emisszióval jár, mint benzinnel vagy dízellel.
Nagyon kell ahhoz szeretni Földanyácskát, hogy ezekkel a peremfeltételekkel hosszú utakra, sok autópályás használatra, főautónak ma valaki villanyautót válasszon Magyarországon. Kétautós családmodellben, városi-szaladgálós kocsinak nagyon jó a villanyautó. De nagyobb, rohanós utakra - szívás is, drága is. Persze ha nem sietünk és van időnk elálmélkodni a lassabb AC-töltők mellett, valamint beérjük hosszabb utakra is a kisautós komforttal, az más. Akkor jobb lehet a matek: