Az idei malajziai Vettel-Webber-konfliktus csak egy újabb fejezet a csapatokon belüli párharcok történelmében.

Az utóbbi hetekben rengeteg cikket olvashattunk az idei Malajziai Nagydíjon a Red Bullon belüli vitáról (Sebastian Vettel az egyértelmű csapatutasítás ellenére előzte meg Mark Webbert), pedig a sportágba kódolva vannak a hasonló viták. Bár a Forma–1 csapatsport, az egyéni világbajnoki cím és a természetes ambíció és versenyszellem is a minél jobb teljesítményre ösztönöz – sokszor akár a csapattárs kárára is. Damon Hill így nyilatkozott: „Csak idő kérése, hogy a barátság mikor válik vérre menő küzdelemmé." Többször vált azzá a történelem során.

Nelson Piquet vs. Nigel Mansell

1986-ban és 1987-ben voltak csapattársak a Williams Hondánál. Piquet kétszeres világbajnokként érkezett a csapathoz, Keke Rosberg helyére. Hatalmas elvárásokat állítottak vele szemben, első számú pilótaként kezelték, ennek ellenére – vagy éppen ezért – Mansell sokkal jobb teljesítményt tudott nyújtani, és a szezon végén majdnem meg is nyerte a világbajnoki címet, miközben Piquet csak a harmadik helyen végzett.

A kezdeti jó viszonyuk ekkor megromlott, és a következő évben sem javult. Ez a pályán is érződött: a világbajnoki címért mindketten harcban álltak, ám végül Mansellnek balesete miatt ki kellett hagynia az utolsó két futamot, a világbajnoki cím pedig Piquet-hez került.

A legendás párharcra a Ford marketingesei is építenek: a két bajnokkal forgattak reklámfilmet az új Fusion népszerűsítéséhez.

Ayrton Senna vs. Alain Prost

Sokan az ő csatájukat a sportág történelmének legnagyobb párharcaként emlegetik. Senna és Prost 1988-ban és 1989-ben versenyeztek együtt a McLaren Hondánál.

Prost már kétszeres bajnok volt, amikor ’88-ban Senna a csapattársa lett, ennek ellenére nem volt csapatsorrend. Hatalmas csatákat vívtak, erre bizonyíték, hogy az első évben 16 futamból mindössze egyszer nem ők nyertek. Az egymás közti harcot annyira komolyan vették, hogy számos alkalommal majdnem mindketten kiestek a versenyből, ilyen volt például a Magyar vagy a Portugál Nagydíj is.

Kapcsolatukon tovább rontott, amikor Prost arról nyilatkozott, hogy gyengébb autót kap, mint csapattársa. A világbajnoki cím az év végén Sennához került, aki ugyan kevesebb pontot szerzett, de mivel akkoriban csak a legjobb tizenegy eredmény számított, így ő ünnepelhetett.

A következő évben – hogy némiképp enyhítsék a kialakult feszültséget – kötöttek egy megállapodást: az a pilóta, aki elsőként fordul az első kanyarban, azé a futam, őt már nem lehet megelőzni a verseny további részében. Ez manapság kicsit furcsán hangzik, de nem volt rossz húzás, tekintve hogy sokszor életveszélyes csatákba bonyolódtak.

Jött azonban Imola: a rajtot követően Prost állt az élen, a rajtot azonban Berger balesete miatt meg kellett ismételni. Senna úgy vélte, hogy az új rajt miatt ez a megállapodás már nem él, ezért megelőzte csapattársát, amiből hatalmas botrány lett – ezt követően még annyit sem beszéltek egymással, mint előtte.

Az utolsó előtti, Japán Nagydíjon nem tudták kontrollálni magukat, baleset lett a vége, ami azért különösen emlékezetes, mert eldöntötte a világbajnoki cím sorsát is: Prost kiesett, Senna tovább tudott menni, utólag viszont diszkvalifikálták, így Prost lett a világbajnok.

Fernando Alonso vs. Lewis Hamilton

A 2007-es évben a McLaren két új pilótával, Alonsóval és az újonc Hamiltonnal vágott neki a szezonnak. Annak ellenére, hogy Alonso már kétszeres bajnokként érkezett a csapathoz, a McLaren hangoztatta, hogy náluk addig sem volt, és azután sem lesz csapatsorrend. Hagyták versenyezni a pilótákat, a világbajnoki címért mindketten a végsőkig harcban álltak.

A kialakult párharc nagyban hasonlít a Senna–Prost páros kapcsolatára. Ugyan kimondott csapatsorrend nem volt, mindenki a kétszeres bajnok Alonsót favorizálta, és benne láttak több lehetőséget az akkor még kezdő Hamiltonnal szemben.

Az újoncot sem kellett azonban félteni: fantasztikus teljesítményt nyújtva hatalmas nyomás alá helyezte Alonsót. Aztán jött a Monacói Nagydíj, ahol ugyanaz a szituáció állt elő, mint a Red Bullnál Malajziában: Fernando indult a pole-ból, Lewis a második helyről, majd a futam vége felé már komolyan támadta a spanyolt. Ekkor a csapat felszólította a pilótákat, hogy vegyenek vissza a tempóból és tartsák meg a biztos pozíciókat, ennek azonban Hamilton nem engedelmeskedett. A csapatrádión végül Ron Dennisnek sikerült rendre utasítania a fiatal pilótát, aki beérte a második hellyel.

Az eset után nem csak a pilóták, de a szerelők között is egyre nőtt a feszültség, és – részben – emiatt az év végén a világbajnoki címről is le kellett mondaniuk.

Sebastian Vettel vs. Mark Webber

Webber már a kezdetek, 2007 óta a Red Bull pilótája. 2009-ben kapta meg csapattársnak az ifjú Vettelt, aki rögtön az első évben megverte a – már akkor sem fiatal – ausztrált. Érthető módon ezek után Webber nem igazán szívlelte csapattársát, de komoly konfliktus csak a 2010-es Török Nagydíjon alakult ki köztük. Egészen addig Christian Horner csapatfőnök és a Red Bull tartotta magát ahhoz, hogy nincs csapatsorrend, és hagyták versenyezni a pilótákat – ennek pedig baleset lett a vége.

A helyzet azóta sem változott túl sokat. Továbbra is állítják, hogy nincs első számú pilótájuk, annak ellenére, hogy Vettel már három bajnoki címet nyert, miközben Webber egyet sem.

Az idén Malajziában történteket több szempontból is nézhetjük.

Okolhatjuk Vettelt, mert nem tartotta be versenymérnöke utasítását és nem vett vissza a tempóból. De egy versenyzőnek nem lehet megmondani, hogy ne előzz, amikor természetesen a győzelemre hajt. Azért van ott. Főleg, ha érzi, hogy képes rá.

Okolhatjuk a csapatot is, hiszen ha elvileg nincs csapatsorrend, akkor valóban ne szóljanak bele a küzdelembe, bízzanak a pilótákban, és hagyják, hogy a pályán dőljön el a sorrend. Persze a 2010-es Török Nagydíj után érthető, hogy ezt nem hagyták.

Webbert pedig ne okoljuk, az ő helyzetét inkább csak értsük meg. Az elmúlt években szinte folyamatosan Vettel mögött kellett lennie, nyilván jót tett volna a lelkének, ha most mellé áll a csapat, és hagyják győzni. Főleg, hogy ő valóban visszavett a tempóból, bízva abban, hogy csapattársa is így tesz.

Az újból felerősödött konfliktus miatt persze elindultak a találgatások a jövőt illetően. Egyesek biztosak benne, hogy Webber nem hosszabbítja meg az év végén lejáró szerződését, a sajtó már az utódját keresi. Számos hír szólt Raikkönen érkezéséről, de ami valószínűbb, hogy egy fiatal Red Bull-pártfogolt fog érkezni helyette.

(Fotók: Europress/Getty)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

Négy gamer eszköz, amivel igazán teljes lehet a játékélmény

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

További cikkeink a témában
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Hirdetés