Az egyterű autók divatja még éppen csak kezdett kibontakozni, amikor már az Alfa Romeónak is volt egy ilyen prototípusa, amit a Zagatóval közösen épített. Az 1984-ben bemutatott 33 Tempo Libero nem vált valóra.

1984-ben nagy meglepetést okozott, hogy az Alfa Romeo egy egyterű prototípusát mutatta be a genfi autószalonon, hiszen éppen csak akkori jött létre ez a kategória, aminek a Chrysler Voyager és a Renault Espace voltak az első képviselői. Az olaszok az egy évvel azelőtt gyártásba adott 33-as sokoldalúságát szerették volna megmutatni, ezért a Zagatóval egy többcélú modellt terveztettek.

A tanulmányautó neve Z33 Tempo Libero lett, ami szabadidőt jelent olaszul,

pedig még jóval a szabadidő-autók divatja előtt született. A mérete egészen kompakt volt, a 4 méter hosszú, 1,72 méter széles és 1,6 méter magas autóban mégis hat ülés és egy pótszék kaphatott helyet. A férőhelyek többféleképpen variálhatók voltak, de beszállni csak két ajtón lehetett.

Az Alfa Romeo koncepciója nem aratott nagy sikert, de a Zagato nem hagyta veszni, az aranymetál autót feltűnőbb narancssárgára festette, és 1986-ban még egyszer bemutatta, ezúttal már hibrid hajtással.

Az 1,5 literes, négyhengeres bokszermotor mellé még egy elektromotort építettek, és összkerékhajtás is került az újabb prototípusba.

A tanulmányautó első változata az aresei múzeumban tekinthető meg, a hibrid példányról azonban nem tudni, mi lett vele. Ha a Tempo Libero nem is jött be, a bokszermotorokkal szerelt, kompakt méretű 33-as

az Alfa Romeo egyik legsikeresebb modellje lett, aminek hatchback és kombi változatából közel egymillió példányt gyártottak 1994-ig.

Ez is érdekelhet:

És ezt olvastad már?
„Hamilton letakarította az őrült Verstappent”, akinek már „nem áll túl jól a szénája”