A Toyota és a Hyundai az első, kicsit még savanyú és kicsit sárga, de már magyar hidrogén-töltőállomás megnyitójára elhozta a Mirait és a Nexót, és oda is adták őket az autós szakújságíróknak egy-egy rövid, de izgalmas körre.
Jelenleg Európában négy gyártó kínál hidrogénautót a portfóliójában: a Toyota (Mirai), a Hyundai (Nexo), a Honda (Clarity FCV) és a Mercedes (GLC F-Cell). A Honda és a Merci egyelőre csak amolyan kísérleti projektként kezeli a dolgot, a kocsikat csak lízingbe adják kiválasztott partnereknek, nem lehet őket csak úgy, az utcáról beesve megvenni. A Mirai és a Nexo viszont bárki számára elérhető, aki hidrogénnel szeretne autózni. Így aztán a Toyota és a Hyundai mondhatni kötelességének érezte, hogy amint megnyílt az első magyarországi hidrogéntöltő állomás, bemutassa üzemanyagcellás autóját a magyar közönségnek is. Még akkor is, ha a hidrogénautózás itthon továbbra sem reális lehetőség a zéró emissziós közlekedésre, hiszen a Linde Illatos úti hidrogénkútja nem nyilvános töltőállomás, a hidrogén, mint autó-üzemanyag forgalmazásának kereteire pedig még nem készül el az állami szabályozás.
Autóba való hidrogént venni tehát még nem lehet, hidrogénnel hajtott autót viszont már igen! A Toyota ugyanis konkrétan fel is vette a magyar árlistára a második generációs Mirait és forgalomba is helyezte az Első Magyar Rendszámos Hidrogénautót. A Hyundai ennyire nem szaladt előre, ők csak tesztvezetésre hoztak be egy német rendszámú Nexót.
Toyota Mirai
A Toyota a Lexus LS luxusszedán padlólemezére építette a második generációs Mirait. A két és fél centi híján öt méter hosszú autóban három nagy nyomású, 700 barra sűrített hidrogénnel feltölthető tartály bújt el, kettő a hátsó ülések alatt-mögött, egy hosszában az első ülések között. Az elektromos motor a hátsó kerekeket hajtja, az energiát az üzemanyagcellából és egy viszonylag kis kapacitású, mindössze 1,2 kWh-s lítium-ion akkumulátorból nyeri. Ez az akku tárolja el a lassítások során visszatermelt energiát is.
A Mirai tankjaiba összesen 5,6 kg hidrogén fér (igen, ezt a hajtóanyagot kilóra mérik, mint a krumplit), hatótávolsága katalógus szerint 650 kilométer egy feltöltéssel. Ez lehet sokkal több is: a napokban egy ezer kilométeres túrával a Mirai-jal sikerült új rekordot felállítani a szériaautóval egy tank hidrogénnel megtett távolság műfajában.
A nagyon rövid tesztkörön a Mirai élénk mozgású, méretéhez képest kifejezetten visszafogott teljesítményadatánál (185 lóerő) lényegesen többet mutató, nagyon kényelmes, nagyon csendes túraautónak bizonyult. Már a korábbi, a Toyota Avensis alapjaira épített, sokkal egyszerűbb Mirai sem egy prototípus, nem egy félkész kísérleti cucc, hanem egy teljesen kiforrott termék benyomását keltette és az új Mirai is ugyanilyen, csak nagyobb, komfortosabb és sokkal jobb vezetni, főként a hátsókerék-hajtásnak köszönhetően. A csomagtartó viszont egy ekkora autóban komikusan pici: a nagy hidrogénballonok mögött csupán 361 liternyi raktér maradt.
Hyundai Nexo
A 2018 óta gyártott Nexo is egy második generációs hidrogénautó. A Hyundai korábban az iX35 szabadidőautót tervezte át hidrogénüzemre és kínálta évekig azon a kis számú piacon, ahol vannak hidrogénkutak. (USA nyugati partvidéke, Nyugat-Európa, Japán.). Aztán úgy gondolták, második nekifutásra már összeraknak valami dedikáltan hidrogéncellásnak épült négykerekűt.
A Nexo az első magyarországi próbaúton (amelyet az új Bayon és az i20 N sportautócska bemutatója mellé szervezett a Hyundai) szintén kiforrott, kész kocsinak bizonyult. Pláne, hogy a tesztautóban már volt 80 ezer kilométer, mégis tökéletesen egyben volt, minden porcikájában újszerűnek tűnt. A Nexo karaktere mindenben teljesen más, mint a Mirai-é. A 163 lóerős villanymotor az első kerekeket hajtja, a kocsi futóműve és belső kialakítása pedig a fő piac kedvelt stílusához, a kényelmes, terpeszkedős amerikai utazáshoz igazodik. A feszes, agilis Mirait vezetni jó, a tágas, kényelmes, puha rugós Nexóban utazni jó.
Az 1814 kilós kocsiban szintén három hidrogéntartályt helyeztek el, melyek 6,3 kg hidrogént képesek tárolni. Hogy akkor miért nem a Nexo az egy tankkal megtett távolság rekordere? Részben biztosan a SUV-os fazon miatt: a kocsi légellenállása sokkal nagyobb a lapos, aerodinamika szempontjából kedvező Toyota szedánénál. A Nexo pufferakkuja 1,63 kWh kapacitású, lítium-polimer.
A hidrogénautózás és a jövő
A hidrogénautó is egy elektromos autó: a tartályokból érkező hidrogéngáz az üzemanyagcellában a levegő oxigénjével reagálva elektromos energiát szolgáltat, ez forgatja a villanymotort illetve tölti a pufferakkumulátort. Ha elfogyott a hajtóanyag, a hidrogénkúton 4-5 perc alatt újratölthető a kocsi és lehet menni tovább. Ez az a szuperképesség, amiben a hidrogéncellás technika sokkal jobb az akkumulátoros elektromos autóknál.
A hidrogénautók másik nagy előnye a lítium-akkus kocsikkal szemben a viszonylag kis tömeg. A Mirai 1920 kilogramm. Egy ugyanilyen hatótávolságú villanyautó legalább 20-25 %-kal nehezebb lenne nála a technika mai állása szerint, és persze azt a kocsit 650 kilométer után még a legdurvább mai gyorstöltővel is legalább 30-40 (de inkább több) percig kellene tölteni.
Vannak persze gondok is a hidrogénautózással, gazdagon. A legprofánabb probléma, hogy a hidrogén - drága. Míg az elektromos energia a már meglévő hálózatból szinte bárhol könnyen elérhető, a hidrogén-infrastruktúra még épp csak elkezdett kiépülni. A gáz üzemanyaggá formálása még akkor is költségekkel jár, ha felesleges ipari melléktermékként keletkező hidrogénről van szó, hiszen ezt még be kell sűríteni, el kell tárolni és egy nagyon biztonságos, nagyon drága töltőberendezésen keresztül kell a kocsi tankjába juttatni. A megújuló energia eltárolására is jól használható "zöld hidrogén" vízből való előállítása pedig ugye eleve elektromos energiával történik, a folyamatnak viszont van egy kb. 30%-os vesztesége... A német hidrogénkutakon jelenleg egy kg, kb. 100-120 kilométerre elegendő hidrogén ára 9,5-10 euró, vagyis a hidrogénautózás üzemanyagköltsége megegyezik egy 7-8 litert fogyasztó benzines autó költségével és mintegy négyszerese egy lakossági energiaáron, otthon töltött elektromos autó használatának.
A hidrogénalapú közlekedés a jövőben valószínűleg az akkumulátoros elektromos mobilitással párhuzamosan lesz jelen és fejlődik majd. A hosszú utakra tervezett, nagy tömeget szállító, nagy testű járművek (nagy családi autók, buszok, teherautók, kamionok, vonatok) tervezésénél nem probléma a nagy helyigényű tartályok elhelyezése, nagy előny viszont, hogy nem kell exrém nehéz akkucsomagot beépíteni a nagy hatótávolság eléréséhez. A gyors újratölthetőség lehetősége is nagyon fontos egy akár több ezer kilométerre induló, váltott sofőrös kamionnál, a hidrogén magasabb ára pedig a tankolásoknál eltűnik, hiszen a nagy teljesítményű elektromos gyorstöltők hatalmas infrastrukturális beruházási költségei a villámtöltést már ma is jól érezhetően nagyon megdrágítják.
A városi autózásban, napi ide-oda szaladgálásban viszont csak akkor lesz esélye a hidrogénnek, ha a töltőhálózat illetve a hidrogén-infrastruktúra már annyira kiépült, hogy az üzemanyag ára el tud kezdeni közeledni a lassú töltéssel a villanyautók akkumulátorába vezetett elektromos energia árához.
A hidrogénautózás jelenlegi csúcsa pedig valahol itt található: