A hatvanas években gyártott második generációs Corvette az egyik legszebb változat a típus történetében, és a formához nem is nyúltak ennek a példánynak a felújításakor, de a lemezek alá egy későbbi széria modernebb V8-asa került.
Nagy divat a ritka veterán autókat úgy felújítani, hogy közben modern tartalommal töltik meg a formát, és így járt el a modenai Ares Design is ezzel a Corvette-tel. Nem is lett volna értelme átalakítani a külsőt, hiszen az 1963-ban bemutatott második generációs Corvette Sting Ray (az utónevét csak a következő szériánál írják egybe) így is gyönyörű.
Csak az elöl 19, hátul 20 colos, sokküllős könnyűfém kerekek jelzik a változást, és a bukólámpák alatt világító LED-es fényszóró, amitől mégis naprakészebb lett a veterán Corvette megjelenése. Az utasteret újrabőrözték, Alpine hifit szereltek be, de a legnagyobb változást a motortérben fedezheted fel. 1964-ben, amikor ez a példány készült, eredetileg még 375 lóerős motor került bele.
Ebbe az autóba már az újabb, ezredforduló utáni Corvette C6-ból származó 6,2 literes V8-ast szerelték be, ami 525 lóerőre képes, a váltója ötfokozatú kézi, a futómű alkatrészei pedig a legújabb C7-ből kerültek bele. 12 hét alatt készült el a képeken látható példány, és 350 ezer euróért, azaz több mint százmillió forintért bárkinek építenek belőle még egyet.
