Egy autógyár nem feltétlenül csak egy szerelőszalag, ahol robotok és emberek végzik ugyanazt a monoton munkát naphosszat. Legalábbis a győri Audi-gyár biztosan nem ilyen hely és nem ilyen munkahely.
Az egyik kétarasznyi vastag ajtó mögött egy e-tron gyorsulgat végsebesség-közeli tempóra álló helyzetben. A másik mögött egy Q4 e-tron első hajtását pörgeti 18 ezres fordulat fölé, majd engedi lelassulni ismét egy gép újra meg újra, két héten át. A harmadik mögött egy pókhálószerű, mikrofonokból összerakott akusztikus kamera hallgatja, jönnek-e valahol rendellenes zajok egy villanymotorból. Ez az Audi SCC legizgalmasabb részlege. De mi az az Audi SCC?
Az Audi, vagyis a hamarosan induló Cupra-gyártás miatt lassan inkább azt mondhatjuk, hogy a Volkswagen Csoport győri üzemegysége sokkal több mint egy autó-, illetve motorgyár. Az Audi Hungária állam az államban, vagyis autóipari cég, sőt: cégcsoport az autóipari cégcsoportban. Olyan sokrétű tevékenység kapcsolódik itt a munkához, hogy létre kellett hozni egy külön szervezeti egységet, amely összefogja a sok kisebb szervezeti egységet, hogy a menedzserek ne veszítsék el végképp annak a fonalát, hogy milyen sokféle dolgot is csinálnak itt a munkatársak. Ez az Audi Hungaria Shared Competence Center (SCC).
Az Audi SCC messze túlnőtt az Audi márkán. Belső szolgáltatóként kvázi üzleti alapon képes szolgáltatásokat nyújtani Európa, esetenként akár a világ többi VW Csoport-üzemének is, mindenféle területen. Olyan sok területen, hogy miután autós szakújságíróként elfoglaltam a székemet az Audi Hungária konferenciatermében, szép lassan teljes csüggedés és fásultság vett erőt rajtam, amint a pódiumon sorra adták egymásnak át a szót és mutatták be szakterületeiket a:
- beszerzés,
- IT,
- humánerőforrás-menedzsment,
- vámügyintézés,
- logisztika,
- műszaki fejlesztés,
- és már nem is emlékszem, milyen egyéb területek
vezetői.
Persze, hogy a maga módján az is érdekes, hogyan optimalizálják a beszállítók gondos megválasztásával az egyes piacokra szánt autókon a fizetendő vámokat, adókat úgy, hogy az Auditól kikerülő kocsik alkatrészei ne legyenek túl drágák, de meglegyen mondjuk a megfelelő EU-s gyártási arány az EU-s eredet igazolhatóságához. Az is nagyon fontos, hogy az IT-szektor hogyan zsonglőrködik az SAP-kompatibilitással és az Audi speciális saját informatikai fejlesztéseivel.
Mi lenne izgalmasabb, mint az Audi Shared Competence Center nyolcszáz munkatársával foglalkozó HR-tevékenység. És persze a kontrolling számai is kellenek ahhoz, hogy látsszon, mi mennyibe kerül a cégnek valójában. De azért mégiscsak akkor ébredtem fel újra igazán, amikor végre elindultunk az Audi Hungaria Műszaki Fejlesztése nevű szakterület csodálatos gépezeteihez.
Az ötszázötven szakembert foglalkoztató Járműhajtás Fejlesztés és Járműfejlesztés méretét tekintve a harmadik legnagyobb műszaki fejlesztőközpont az AUDI AG-nál. A Járműhajtás Fejlesztés különböző benzin- és dízelmotorok, valamint elektromos hajtások teljes körű fejlesztési projektjeivel foglalkozik, a tervezéstől a virtuális és valós tesztelésig. Náluk vannak a nagy vasak, a sok lóerő, a magas fordulatszámok – szóval a legérdekesebb, legdrágább játékok! Ilyenek:
A tesztelésekre, a valós mérésekre az elektromos mobilitási tranzíció után és az egyre kiterjedtebb szimulált, virtuális mérések, tesztelések mellett is még nagyon sokáig szükség lesz az autógyártásban. És persze mindig szükség van új műszerekre, új eljárásokra, észszerűsítésekre, kreativitásra is. Meg is mondom, mi tetszett a legjobban a villanymotorok tesztelési folyamataiban – egy zseniális ötlet, ami a takarékosságot szolgálja!
A villanymotor-fékpadon nem egy, hanem két motor dolgozik egyszerre. Amikor az egyik épp hajt, a másik generátor-üzemben energiát táplál vissza a rendszerbe, és fordítva. Így aztán az épp fékezett motor adja az épp gyorsított motornak a szükséges energia nagy részét; kívülről csak a legszükségesebb mértékig kell beavatkozni extra teljesítménnyel vagy extra fékezéssel a tesztekbe.
Látványos eleme a tesztközpontnak az úgynevezett rotorélettartam-vizsgálat, amikor két héten át százezer kilométer feletti nagyon erőltetett használatot szimulálva folyamatosan maximális teljesítménnyel pörgetik fel, majd onnan lassítják vissza, és pörgetik fel újra a villanymotorok forgórészét. Mivel egy Q4 e-tron villanymotorjában egy vastagabb névjegykártya se nagyon férne be az állórész és a forgórész közé, nagyon nem mindegy, hogy az idők során milyen deformációk következnek be a motorban.
Az Audi Shared Competence Center rendezvénye sokkal inkább tűnt belső, vállalati eseménynek, mint sajtórendezvénynek. De azért értem én, miért hívtak meg rá bennünket is. Hogy elmondjuk azoknak, akiket érdekelnek az autók, az autóipar, az autógyártás, hogy a győri Audi-gyár messze nem csak arról szól ám, hogy egy szalagon robotok és emberek autókat raknak össze. Van itt helye bőven az önmegvalósításnak, ha valaki magas szinten, egy nagyon nagy cégnél szeretne műszaki fejlesztéssel, az autózás technológiájával, esetleg sokkal kevésbé hardverorientált dolgokkal, HR-rel, logisztikával, akár kontrollinggal foglalkozni. A győri Audi nem egy összeszerelőüzem, sokkal több annál – tessék csak utánanézni bátran, ha nekem nem hiszel!
Persze azért gyártás is van ám Győrben, autóké is, autókba való motoroké is: