Aki azt hitte, hogy az autóipar legnagyobb problémája még mindig a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az elektromos autók hatótávjának növelése, az téved. Miközben a világ egyre bonyolultabb, a kártyákat megkeverték, a magyar autópiacra pedig olyan erők hatnak, amikre korábban nem volt példa. Az idei, harmadik Automotive Summit ebben a helyzetben mutat irányt, ezért az autós szakma számára valósággal megkerülhetetlen eseménnyé vált.
Az idei már a harmadik Automotive Summit lesz, és amikor május 20-án összeül az autós szakma legjava a MOL Campuson, akkor nem a széndioxid-kvóták és a hajtáslánc-fejlesztések lesznek az esemény fő témái. Az idei konferencia hívószava a Széttöredezett világ, új autóipar, ami elég jól leírja azt a helyzetet, amiben az importőröknek, kereskedőknek és flottakezelőknek boldogulniuk kell. Az Automotive Summit idén szintet lépett: a korábbi évekkel szemben hónapokig tartó előkészítés és komolyabb költségvetés nyomán az autóipar magyar és nemzetközi nagyágyúi várják a közönséget. Hogy miért van minden eddiginél nagyobb szükség egy ilyen szakmai iránytűre az autóiparban, arról az esemény tartalmi felelősét, Várkonyi Gábor autópiaci szakértőt kérdeztük.
Idén már harmadik alkalommal lesz Automotive Summit. Miben más a mostani készülődés, mint az induláskor?
Az elsőt egy szerelemprojektből, az ötletgazda Bujáki Zsolttal, nagyon rövid idő alatt kellett összehoznunk. Idén van először olyan helyzet, hogy hónapokkal korábban, sokkal nagyobb erőforrással, több külföldi előadót is megszólítva, tematikájában is egy picit más rendezvényről beszélhetünk. Míg az előző években az elektromobilitás kérdéskörét – az elektromos kényszerrel, a belsőégésűek betiltásával, ezeknek a következményeivel, a piac ehhez való alkalmazkodásával – teljesen kitárgyaltuk, most úgy érzem, hogy erről kevés újat lehetne mondani, mert a piac is, a gyártók is, és a politika is egy kicsit kiváró álláspontra helyezkedett.
Akkor mi az, ami most megmozgatja a piac szereplőit?
Ami meghatározza azt, amiben jelen pillanatban élünk, az a geopolitikai turbulencia. Kezdve az iráni háborúval, a kereskedelmi kapcsolatok vámokkal való terheltségén át a kínaiak egyre durvább nyomulásáig. Ez a hármas az, ami szerintem meghatározza a piacokat, és ennek van egy speciális magyar vonatkozása, ami úgy tűnik, hogy eléggé a feje tetejére állítja az egész magyar autópiacot, ez pedig az árfolyam kérdése.
Mit jelent a 400 forint alatti euró a magyar autópiacon?
400 forint alatti euróárfolyammal számolva egy olyan piacon, ahol az eladásoknak nagy vonalakban számolva a harmadát a reexport teszi ki, előáll egy olyan helyzet, ami nehezen kezelhető. Nem erre készültek a készletek felhalmozásakor, és arra sem, hogy a kínaiak ilyen durva árversenybe kezdenek ennyire rövid idő alatt, ennyire agresszív módon. Ennek van egy kvázi deflációs hatása az árakra nézve, ami egy új helyzet, hiszen az elmúlt években szinte mindig minden fölfelé ment.
Mire számíthat a vásárló? Olcsóbbak lesznek az autók?
Az árak szerintem rövid és középtávon is a legtöbb kategóriában csökkenni fognak, az árfolyam és a piaci hatás miatt egyaránt. Ennek kihatása lesz természetesen a használtautó-piacra is, és az import felpörgésére is, ami már egyébként is relatíve magas szinten van. Ezt a helyzetet fogjuk megvitatni importőri, flottakezelői és használtpiaci oldalról is. Lesz egy olyan kerekasztal-beszélgetés is, ami kifejezetten arról fog szólni, hogy a klasszikus volumenmárkák hogyan reagálnak arra, amit a kínaiakkal kapcsolatban látunk. A Volkswagenről, a Fordról és a Suzukiról van szó, ez a három márka az, ami a magyar flottapiacon is igen meghatározó.
Az árak csökkenése azt jelenti, hogy visszatérnek a magánvásárlók?
Először a Volkswagennél láthattuk az elmúlt hónapokban, hogy áttörtek olyan lélektani határokat, mint a hatmillió forintos új autó a Polóval. Kiderül, hogy ez mennyire jött be, mennyire tartható, és miben tud irányt mutatni a jövőben az európai gyártóknak, egyáltalán lehetséges-e erre az árszintre berendezkedni a magyarországi piacon, ami igen, egyben a magánvásárlók visszatérését is jelentheti.
Kiket érdemes kiemelni az idei előadók közül?
Az idei Automotive Summit nem áll meg a hazai problémáknál, mert olyan szakemberek érkeznek, akikkel a teljes európai autóipar versenyképességéről lehet beszélgetni. Maria Grazia Davino, a BYD európai regionális igazgatója a kínai márkák térnyerése mellett a magyarországi gyártással és a növekedési tervekkel kapcsolatban fog beszélni, Dr. Günter Fraidl, a fejlesztőmérnöki szolgáltató AVL korábbi alelnökének előadásában pedig azon lesz a fókusz, hogy mennyire versenyképesen tudunk fejleszteni és gyártani Európában. Fontosnak tartom kiemelni, hogy két kifejezetten geopolitikai előadás is lesz. Az egyik inkább egy részvényelemzés, azaz mennyire jó befektetés autóipari papírokat vásárolni, mennyire alulértékeltek vagy túlértékeltek az európai autógyártók papírjai a tőzsdén. Feledy Botond geopolitikai szakértőtől kifejezetten olyan politikai elemzést kapunk majd a témában, ami üzleti szempontból lényeges. Tatár Mihálytól, az Oeconomus elemzőjétől pedig az európai iparpolitika és energiapolitika versenyképességét vagy versenyképtelenségét is meg tudjuk hallgatni.
Az Automotive Summit 2026 tehát nem csupán konferencia, hanem egy egész napos túlélőkészlet mindenkinek, aki az autóiparból él, vagy egyszerűen csak tudni akarja, mi mozgatja a szálakat a piacon. Nem túlzás azt állítani, hogy eléggé komplett tudást kaphat az, aki meghallgatja az előadásokat, és már csak azért is érdemes egész napra készülni a MOL Campusra, mert a téma az utolsó kerekasztal-beszélgetésig ugyanolyan erős marad.
