A Centodieci egyszerre eleveníti meg a Bugatti nem is olyan távoli múltját, és mutat a jövőbe. Az EB110 emlékére készült fantasztikus formájú szuperautó gyártásba kerül, de csak néhány példányt építenek belőle.
A La Voiture Noire után máris itt a Bugatti újabb modellje, a Centodieci, ami a márka rövid, de annál izgalmasabb olasz fejezetét eleveníti fel. Az ötvenes évek óta szunnyadó Bugattit egy Ferrari-kereskedő, Romano Artioli élesztette fel, és az EB110 a kilencvenes évek elején az egyik legmodernebb szuperautónak számított. Ezt idézi a Centodieci, aminek a neve olaszul száztízet jelent.
Persze a Bugatti eredetileg francia márka, de Artioli azért választotta új székhelyül a Modena melletti Campogallianót, mert a Ferrari, a Lamborghini és a Maserati is a közelben található, és a legjobb szakembereket csábíthatta el.
Az EB110 formáját Marcello Gandini, a Miura és a Countach alkotója tervezte,
a technikáját pedig a Lamborghini korábbi főmérnöke, Paolo Stanzani jegyezte. 1991-ben tartották a bemutatóját Párizsban, Ettore Bugatti születésének száztízedik évfordulóján, innen a neve.
A szénszálas anyagokból készült, aktív aerodinamikával ellátott EB110 motorja egy 3,5 literes V12-es volt négy turbóval és 550, majd a Super Sport változatban 610 lóerővel, 3,26 másodperc alatt gyorsult százra, és a 355 km/órás végsebességét csak a McLaren F1 tudta felülmúlni.
A high-tech szuperautó gyártására ultramodernnek számító üzemet építettek fel, ami alig pár évig működhetett.
Michael Schumacher azzal ünnepelte az első világbajnoki címét 1994-ben, hogy vett magának egyet.
Sajnos nem sokan követték a példáját, és a gazdasági környezet sem kedvezett a szuperautóknak, mindössze 139 példány legyártása után a Bugatti csődbe ment, majd a Volkswagen-csoport keltette életre, már ismét a franciaországi Molsheimben, 1998-ban.
A Veyron és a Chiron ismét a csúcsra emelte a Bugattit, ahol nem felejtették el a márka múltját.
A Centodieci úgy idézi meg az EB110 ék alakú formáját, hogy egyben nagyon futurisztikus is.
Nem egyszerűen az ikonikus előd másolatát készítették el, de a kisebb méretű hűtőmaszk, az osztott első légbeömlők, a kerek oldalsó rácsok és a hátsó lámpák is azt elevenítik fel.
A Centodieci nemcsak izgalmasabb, mint a Chiron, hanem erősebb is.
A motorja ugyanaz a 8 literes V16-os, de száz lóerővel többre, 1600 lóerőre képes, és 20 kilogrammal könnyebb is. Mégsem gyorsabb, mint a Chiron, de azért 2,4 másodperc alatt gyorsul százra, 6,1 alatt a kétszáz, 13,1 alatt a háromszáz is megvan, a végsebessége 380 km/óra, amire senki se panaszkodna.
Sokan nem ülhetnek a kormánya mögé, a Centodieci erősen korlátozott darabszámban készül.
Csak tízet gyártanak belőle, aminek már a bejelentése előtt meglett a gazdája, még akkor is, ha a La Voiture Noire után a második legdrágább Bugattinak számít: 8 millió euróba kerül, ez 2,6 milliárd forintnak felel meg.
