Byrd admirális antarktiszi hójárója minden kétséget kizáróan a világ egyik legfurcsább, egyben legérdekesebb névvel ellátott járműve.

1939-ben építették, hogy az említett Byrd admirális harmadik sarkvidéki expedícióját segítse. Az eredeti terv szerint egy 12 hónapos déli-sarki kutatásra szállította volna a misszió résztvevőit, de ez sosem következett be.

A jármű különlegessége, hogy mind a négy, három méter átmérőjű kereket külön lehetett kormányozni, a tetején pedig egy repülőgépet szállított.

A Jules Verne-találmányokra emlékeztető szerkezetben volt sötétszoba, rádiószoba, szerszámraktár, egy évnyi élelmiszerkészlet, és négy ember fért el benne kényelmesen.

A szerkezet modelljét 1939. július 4-én mutatta be tervezője, Dr. Thomas Poulter.

A gépet az Indiana államban található Garyben tesztelték homokdűnéken.

1939 novemberében kezdték el szállítani, a végcél Boston kikötője volt.

A szállítás rengeteg forgalmi dugót okozott, a massachussettsi Framinghamben például 70 ezer autót érintő fennakadások alakultak ki.

A tervek szerint húsz kilométer per órás sebességre volt képes a hóban, de ennél sokkal lassabbnak bizonyult, ráadásul képtelen volt megmászni a 30 százalékosnál meredekebb emelkedőket.

A harminc tonnás súlya miatt pedig sokkal többször akadt el a hóban, mint arra számítottak, ezért aztán az expedíció tagjai végül egy jól fűtött szállásként használták.

(Via: vintage everyday)