A Chryslertől számítottunk volna a legkevésbé arra, hogy előáll a legendás Citroen 2CV utódjával, pedig a kilencvenes évek végén még komolyan gondolták, hogy megalkotják a világ legolcsóbb új autóját.
1997-ben egészen biztosan nem ez volt a legizgalmasabb tanulmányautó, mégis nagy figyelmet keltett a Chrysler által bemutatott CCV, ami a világ legolcsóbb új autójának szerepére pályázott. A formája nem véletlenül hasonlít megszólalásig a Citroën 2CV-re, ötven évvel előtte a francia népautó is pontosan ezzel a céllal született.
A CCV a modern kor szülötte, ezért a jellegzetes formájú karosszériája már anyagában színezett műanyagból készült, amit acélvázas szerkezetre szereltek, az építése olyan egyszerű volt, hogy nem kellett különösebb képzés a gyári munkásoknak.
A rossz utakra alkalmas hasmagasság és robusztus futómű, valamint a vászontető is a Kacsáról lehet ismerős.
A fűnyírómotorjairól ismert Briggs & Stratton szállította hozzá a 800 köbcentis, kéthengeres erőforrást,
ami 25 lóerőre és 49 Nm nyomatékra volt képes. Szerény értékek, de az 544 kilogrammos kisautóhoz elegendőnek tűnt, a CCV ezzel 23,6 másodperc alatt gyorsult százra, 112 km/óra volt a végsebessége, és 4,7 liter az átlagos fogyasztása.
A fejlődő ázsiai piacokra szánták az autót, aminek az árát a motorkerékpárok és az új autók közé lőtték be,
ráadásul jóval tisztább volt az ottani utakon elterjedt kétütemű járműveknél. A műanyag karosszéria gyártása azonban végül bonyolultabbnak bizonyult a kelleténél, és amikor 1998-ban a Chrysler a Daimlerrel közös cégbe került, ejtették a projektet.
A világ legolcsóbb autóját később megalkotta az indiai Tata, de a Nano sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ennél még a harmadik világban is komolyabb autóra vágytak az emberek. A CCV mindenesetre érdekes része a Chrysler történetének, 1999-ben a New York-i modern művészetek múzeumában is kiállították.