A klasszikus analógia szerint egy bizonyos szint felett gyorshajtani olyan, mint éles fegyverrel lövöldözni az utcán, és ahogy a fegyvert, úgy a kocsit is el kell venni attól, aki ilyet csinál. Ausztriában ezt az elvet törvénybe is iktathatják.

Aki vezet, tudja, akkor is, ha nem ezt mondja: a hivatalos sebességhatárok kivételt, tűrést nem ismerően szigorú betartása vagy betartatása felesleges hülyeség. Nem az a fontos, hogy a 30-as táblánál 30-cal, a lakó-pihenő övezetben pedig, na, mennyivel is, ki tudja? Úgy van: 20 km/h-val (biciklivel is!) menjenek a népek, hanem az, hogy biztonságosan közlekedjenek. Minden ellenkező híreszteléssel szemben még a hírhedten szigorú szabályozású országokban sem jellemző, hogy a járművezetők tényleg mindenhol inkább nézzék a táblát, mint a valóságot. A forgalomnak van egy természetes ritmusa, tempója és a többség jellemzően ehhez igazodik.

Viszont aki vezet, általában azt is elismeri: valahol azért tényleg van egy határa annak, hogy mennyivel lehet, szabad, illik túllépni a megengedett sebességet. Az osztrák kormány most úgy döntött, részint számszerűsíti ezeket a határokat, részint pedig egy új szankciót is rendel a határok áthágásához: a jármű elkobzását. Ausztria közlekedési minisztériuma (igen, nekik van olyanjuk) új szabályokat tervez életbe léptetni, melyek szerint

aki lakott területen belül legalább 60, lakott területen kívül legalább 70 km/h-val túllépi a megengedett sebességet, attól el kell venni az autóját.

Aki „csak” ennyivel megy gyorsabban, mint szabadna, a tervek szerint első körben két hétre veszítené el a járművét. Az igazán extrém gyorshajtók autóját (vagy motorját) viszont örökre elvenné, és el is árverezné az osztrák kormány. Aki lakott területen 80-nal, azon kívül 90-nel lépné túl a megengedett tempót, végleg bukná a járművet, és az se kapná vissza, aki az alacsonyabb határokkal, de visszaesőként ismételten megszegné meg a szabályokat.

Az intézkedéssel elsősorban a közúti versenyzést próbálnák visszaszorítani. „Akinek nincs autója, nem tud mivel versenyezni”, fogalmazott némi populista leegyszerűsítéssel Leonore Gewessler zöldpárti (Die Grünen) közlekedési miniszter, mivel az elkobzás természetesen csak a saját tulajdonú járművekre vonatkozna, bérautóra, kölcsönautóra nem. A ravasz kölcsönautós száguldozók kiszűrését egy szintén új szabállyal kezelnék: aki akár „csak” 40-nel, illetve 50-nel menne gyorsabban városban vagy országúton/sztrádán, mint kellene, attól is kötelezően el kellene venni a vezetői engedélyt a helyszínen.

Az elkobzott járműveket árverésen értékesítenék, a bevétel 70%-a a Közlekedésbiztonsági Alapba menne (ilyen is van Ausztriában), 30%-át a helyi önkormányzat költségvetése kapná. A gyorshajtásért persze a szabályszegőnek még külön bírságot is kellene fizetnie.

Érdekes, hogy szerkesztőségünk autós köreit mennyire megosztotta az osztrák szabálytervezet. Van, aki sóhajtva bár, de elfogadja, hogy a mára nagyon megsűrűsödött forgalomban, a sok ijesztően balfasz járművezető között az autópályán 200, országúton 160 (Ausztriában 170, mert ott 100 a limit lakott területen kívül), városban 110 tényleg lehet egy olyan objektív küszöbérték, ami felett semmikor sem tolerálható a gyorshajtás. (Ez én vagyok amúgy.)

Van viszont, akibe több polgárjogi szemlélet szorult és mindenképp aggályosnak tartja, ha az állam bárkitől csak úgy elveszi a magántulajdonát,

de abban benne lenne, hogy az illető fizessen magasabb díjú biztosítást például. Olyan is van, akinek önmagában a 200-zal menés még nem elég érv a kocsi elkobzására, és nem helyesli az országúti versenyzés összemosását azzal, ha valaki egy néptelen, jól belátható autópályán egy 200-nál, de még 250-nel vagy még gyorsabban is teljesen stabil, uralható kocsival sietne valahová. (Ezt a szemléletet egyébként nagyban legitimálja, hogy ebben az elvileg egységes közösséget képező Európában a máig limitálatlan német sztrádaszakaszokon ezt szabályosan meg is lehet tenni.)

Az a vélemény is előkerült, hogy ezt a durva szankciót az emberek maguknak köszönhetik. Ha maguktól nem képesek felelősen, a korlátaikat felismerve közlekedni, az állam pedig nem szeretné, hogy balesetekben haljanak, nyomorodjanak meg akár ártatlanok is, akkor érthető az ilyen radikális megoldási kísérlet. Más kérdés, hogy ha a pénzbírság és a jogsibevonás eddig nem fogta vissza az igazán közveszélyes járművezetőket, akkor majd a kocsi elkobzásának lehetősége visszafogja-e. Meglátjuk. Az osztrák közlekedési miniszter úgy véli, ha sikerül a jogrendbe illeszteni az új szabályt, várhatóan évi 400-450 autós példáján keresztül lehet majd lemérni a hatásosságát.

Mit gondolsz a gyorshajtók autójának időleges elkobzásáról?

Ez is érdekelhet:

Nehogymá' a taxisnak is piaci áron kelljen vennie az üzemanyagot!

Nincs mese, az ársapkának menni kellett, de azért álljon már meg a menet!

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Könnyű kérdés, hogy mikor mutatták be ezeket az autótípusokat. Vagy mégsem?

További cikkeink a témában
Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!
Hirdetés