1930 márciusában egyedülálló anya gyermekeként született Steve McQueen, akinek apja egy repülő cirkusz kaszkadőr pilótája volt, és hat hónappal megismerkedésük után elhagyta gyermekének anyját. Számos életrajzíró szerint édesanyja többek között alkoholizmusa miatt nem volt képes a kisgyermek nevelésére, ezért szüleire hagyta. Steve McQueen és nagyszülei aztán a nagy gazdasági világválság súlyosbodása miatt dédnagybátyja kaliforniai farmjára költözött. Claude gondját viselte Steve-nek, aki saját bevallása szerint is jó emlékeket idéz róla, és nagyon sokat tanult tőle.

Negyedik születésnapjára meghatározó ajándékot kapott McQueen: egy piros triciklit, ami felkeltette a motorozás és autózás világa iránti érdeklődését.

Rövidebb időre aztán visszakerült anyjához és mostohaapjához, akikkel nem volt felhőtlen a viszonya. Gyerekkori fülgyulladása miatt károsodott a hallása és diszlexiás is volt, ezért nehezen boldogult az iskolában, majd amikor rossz társaságba keveredett és kisebb bűncselekményeket követett el, visszaküldték Claude farmjára. Második mostohaapjával megismétlődött ez a folyamat, McQueen életének része lett a bűnözés és az erőszak, majd ismét a farmon kötött ki.

Igazi rossz csavargó volt, aki számtalanszor került összetűzésbe másokkal és a törvénnyel, majd tengerészgyalogos lett, ám ez alig változtatott rajta. Nehezen fegyelmezhető volt, ezért többször lefokozták, de még börtönben is volt, miután ellenállt a letartóztatásnak.

1952-ben aztán bekövetkezett a fordulat, és elkezdett színészetet tanulni New Yorkban, ahol aztán kisebb szerepeket kapott különféle színpadi darabokban. Mellette azonban továbbra is megmaradt a motorsport iránti érdeklődése, ezért hétvégente a Long Island City Racewayen versenyzett.

Ezeken a hétvégi versenyeken annyi pénzt keresett, hogy meg tudta venni első motorjait, egy Harley-Davidsont és egy Triumphot.

Huszonöt évesen Steve McQueen elhagyta New Yorkot és Los Angelesbe költözött, ahol a színpadiból az évek során az egyik legsikeresebb filmes színésszé vált. Kisebb szerepek után először az 1958-as A massza című sci-fi horrorban kapta meg első főszerepét, ahol Steve Andrewst alakította. Rosszfiús karaktere tökéletesen alkalmassá tette, hogy sikeres legyen a westernfilmek világában, ezért sok ilyen szereppel is megtalálták.

Karrierje a hatvanas években ért a csúcsra, ebből a korszakból származnak azok a filmek, amik miatt szorosan kapcsolódik McQueen neve az autózáshoz. Mind közül egyértelműen az Oscart és más neves díjakat is bezsebelő kasszasiker, a Bullitt a legemlékezetesebb, benne a San Francisco utcáin játszódó üldözéssel. Steve McQueen maga is részt vett a jelenetek elkészítésében, melynek közeli felvételein valóban ő vezeti a zöld Mustangot.

Bud Ekins és Loren Janes kaszkadőrökkel több napon át gyakorolta a vezetést, melyből aztán a filmtörténelem legjobb autós üldözése lett. A költségvetést azonban olyan masszívan átlépték, hogy a Warner Brothers felmondta a többi filmjére vonatkozó szerződést.

Miután a Bullitt kitörő siker lett, a Warner Brothers igyekezett visszacsábítani McQueent, de a A Thomas Crown-ügy már egy független stúdiónál készült.

Arculatváltása után is harciasan viselkedett a rendezőkkel és a producerekkel, de karaktere miatt sokan elnézték neki. 1974-re már Steve McQueen volt a legjobban fizetett filmsztár, majd hosszabb időre távol tartotta magát a szerepektől.

Sikeres színészként már megengedhette magának a leggyorsabb motorokat és autókat, amivel kielégíthette a sebesség iránti szenvedélyét. McQueen pontosan az a férfi volt, akire a King of Cool alapján gondolnánk. Keményen edzett, szerette a nőket, az erős autókat, a gyors motorokat, fegyvert hordott és szivarozott.

Rengeteg autó köthető a nevéhez a Porsche 911-estől a Jaguar XKSS-ig, de a Ferrari 275 GTB-hez egy másik Ferrarin, méghozzá egy NART Spideren keresztül vezetett az útja. A pletykák szerint hátulról belehajtottak a nyitható tetős Ferrarijába, miközben egy lámpánál állt Malibuban. McQueen türelmetlen volt, nem várta meg a javítást, hanem egyből vett egy 275-ös kupét.

1967-ben fejezték be az autót, majd Luigi Chinettin keresztül jutott a Hollywood Sport Carshoz, ahonnan Steve McQueen vásárolta.

Eredetileg mogyoróbarna fényezése és fekete bőrkárpitozású beltere volt, de a sztár első lépése épp az volt, hogy továbbítsa az autót Lee Brownnak, aki Chianti Red névre keresztelt árnyalatra fényezte a Ferrarit. McQueen kérésére a sérült NART Spiderről átszerelte a fűzött Borrani kerekeket és az aerodinamikus, kis visszapillantó tükröt.

1966-ban mutatták be a Ferrari 275 GTB/4-et, melyben a 3,3 literes, Colombo V12-es motor teljesítménye új vezérműtengelyekkel és hat dupla Weber karburátorral 300 lóerőre nőtt. A frissített 275-össel, amilyen Steve McQueené is volt, már akár 268 km/órás sebességgel is lehetett száguldani. Ezzel az autóval érkezett McQueen a Bullitt forgatására is, aztán a hetvenes évek elején megvált tőle. A bordó 275-ös több tulajdonost is megjárt, majd összetörték, mostanra azonban ismét pontosan abban a formájában restaurálták, ahogyan a világ legmenőbbje használta.

Ez is érdekelhet: